| dbo:abstract
|
- Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival – a természetes eredetű alapanyagokon – végzett formaátalakító tevékenységet, és kézműves-terméknek az így létrehozott termékeket. A termék lehet félkész- vagy késztermék. A meghatározás ugyan emberi erőt említ, de a mai korban elfogadható, ha a „gépi erő” használatával kibővítjük a fenti gondolatot, mert pl. a fúrás, esztergályozás stb. munkaműveleteket a kézművesek ma már főként elektromos energiával hajtott gépekkel végzik. Ugyanakkor ebbe a kibővített meghatározásba beletartozhat tágabb értelemben pl. az egyes agyag-, porcelán-, üveg- és zománc alapanyagú készítmények előmelegítése, kiégetése is, - illetve az üveg- és fémöntéshez szükséges elektromos kemence használata. A kézművesség a kézműves mesterségek, szakmák gyűjtőneve is. Az így létrehozott termékek vagy áruk készítőit hagyományosan kézművesnek nevezzük. Újabban a "kézműves" szót e termékek jelzőjeként is használják (pl. kézműves sör). A kézművesség, vagyis mesterség gyakorlóját mester, segéd, inas vagy kontár szavakkal jelölték, utóbbi a termékeit céhes vagy iparengedély nélkül készítette. Újabban a „mester” szót az „iparos” kifejezés váltotta fel. Az iparos elsősorban használati eszközöket, az iparművész pedig főként dísztárgyakat készít. A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, , folytatott vagy tevékenységet jelenti. Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek: (néprajz), népművészet, (politika) és iparművészet (foglalkozások osztályozása). (Az utóbbi, ti. iparművészet jelentésben az angol Wikipédia az Arts and crafts címszó alatt tárgyal a témába tartozó jó néhány tevékenységet). (hu)
- Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival – a természetes eredetű alapanyagokon – végzett formaátalakító tevékenységet, és kézműves-terméknek az így létrehozott termékeket. A termék lehet félkész- vagy késztermék. A meghatározás ugyan emberi erőt említ, de a mai korban elfogadható, ha a „gépi erő” használatával kibővítjük a fenti gondolatot, mert pl. a fúrás, esztergályozás stb. munkaműveleteket a kézművesek ma már főként elektromos energiával hajtott gépekkel végzik. Ugyanakkor ebbe a kibővített meghatározásba beletartozhat tágabb értelemben pl. az egyes agyag-, porcelán-, üveg- és zománc alapanyagú készítmények előmelegítése, kiégetése is, - illetve az üveg- és fémöntéshez szükséges elektromos kemence használata. A kézművesség a kézműves mesterségek, szakmák gyűjtőneve is. Az így létrehozott termékek vagy áruk készítőit hagyományosan kézművesnek nevezzük. Újabban a "kézműves" szót e termékek jelzőjeként is használják (pl. kézműves sör). A kézművesség, vagyis mesterség gyakorlóját mester, segéd, inas vagy kontár szavakkal jelölték, utóbbi a termékeit céhes vagy iparengedély nélkül készítette. Újabban a „mester” szót az „iparos” kifejezés váltotta fel. Az iparos elsősorban használati eszközöket, az iparművész pedig főként dísztárgyakat készít. A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, , folytatott vagy tevékenységet jelenti. Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek: (néprajz), népművészet, (politika) és iparművészet (foglalkozások osztályozása). (Az utóbbi, ti. iparművészet jelentésben az angol Wikipédia az Arts and crafts címszó alatt tárgyal a témába tartozó jó néhány tevékenységet). (hu)
|
