| dbo:abstract
|
- A kínai császár a világtörténelem egyik leghosszabban fennálló uralkodói rendszerének csúcsán álló uralkodó címe. A császári (huangti (huangdi), 皇帝) címet Kína uralkodói az ország egyesítésétől, a Csin (Qin)-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) alapításától egészen 1916-ig, Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) császári kísérletének bukásáig használták. Az uralkodó másik elnevezése az Ég fia (tience (tiānzǐ), 天子) volt, ami még régebbi, mint a Csin (Qin)-dinasztia, és azt az elképzelést hordozza magában, hogy a kínai császár minden „ég alatti”, azaz az egész világ ura. Az Európában Caius Iulius Caesar nevéből kialakult császárfogalomhoz etimológiailag értelemszerűen nincs köze. A két fogalom annyiban hasonló, hogy elvileg és eredetileg mindkettő az egész világra kiterjedően a legfelső hatalmat magának igénylő uralkodót jelentette. (hu)
- A kínai császár a világtörténelem egyik leghosszabban fennálló uralkodói rendszerének csúcsán álló uralkodó címe. A császári (huangti (huangdi), 皇帝) címet Kína uralkodói az ország egyesítésétől, a Csin (Qin)-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) alapításától egészen 1916-ig, Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) császári kísérletének bukásáig használták. Az uralkodó másik elnevezése az Ég fia (tience (tiānzǐ), 天子) volt, ami még régebbi, mint a Csin (Qin)-dinasztia, és azt az elképzelést hordozza magában, hogy a kínai császár minden „ég alatti”, azaz az egész világ ura. Az Európában Caius Iulius Caesar nevéből kialakult császárfogalomhoz etimológiailag értelemszerűen nincs köze. A két fogalom annyiban hasonló, hogy elvileg és eredetileg mindkettő az egész világra kiterjedően a legfelső hatalmat magának igénylő uralkodót jelentette. (hu)
|
