| dbo:abstract
|
- A kínai erotikus irodalom (csing-szö ven-hszüe (qingse wenxue) 情色文學 / 情色文学) és pornográf irodalom (szö-csing ven-hszüe (seqing wenxue) 色情文學 / 色情文学 vagy jin-hui ven-hszüe (yinhui wenxue) 淫穢文學 / 淫秽文学) a kínai irodalom egyik, sokáig alig kutatott, és máig viszonylag kevés szakirodalommal rendelkező kategóriája. A kínai irodalom háromezer éves tárházában pedig szép számmal találhatók olyan művek, melyek vagy művészi igényű erotikus leírásokat tartalmaznak, vagy szexuális praktikákat bemutató kézikönyvek, sőt olyan pornográf művek is, amelyek kifejezetten az érzéki vágyak, a nemi izgalom felkorbácsolására íródtak. A kínai ókorból alig maradtak fenn ilyen alkotások, amelynek oka a szigorú erkölcsösséget előíró konfucianizmus, amely elítélte a szexualitás efféle propagálását. A legelső erotikus utalásokat a Dalok könyve népdalokon alapuló versei tartalmazzák. A szexualitás viszonylag korán a taoizmus vonzáskörébe került, amelynek képviselői többek között a különféle szexuális praktikák gyakorlásában vélték megtalálni a élet meghosszabbításának módját. Így a szexuális témájú írásokban mindig igen erős taoista hatás figyelhető meg. A kínai erotikus és pornográf irodalom jelentős részét alkotják azok a felvilágosító művek, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy a „hálószoba művészetébe” vezessék be olvasóikat. Az ebbe a műfajba tartozó műveket „hálószoba-könyveknek” (fang-csung-su (fangzhongshu) 房中書 /房中书) nevezték. A legelső ilyen jellegű írások nem maradtak fenn, csak a címük ismert, de a későbbi korokban nagy számban születtek további felvilágosító kézikönyvek, amely jól mutatja a műfaj iránt mutatkozó mindenkori igényt. Erotikus leírások, epizódok a történelem során megjelenhettek a költeményekben éppúgy, mint az elbeszélésekben és drámákban, színművekben. A szerzők a Tang-kortól kezdve műveikben előszeretettel szerepeltettek kurtizánokat, énekes lányokat, akiknek irodalmi megformálásával szükségszerűen együtt járt az erotika is. Az első kifejezetten erotikus vagy pornográf regények megjelenése magának a regény műfajának megszületésével egy időben, a Ming-korban történt. Az erotikus regények (jen-csing hsziao-suo (yanqing xiaoshuo) 艷情小説 / 艳情小说) a mandzsu Qing-dinasztia idején is szép számban születtek, ám az ilyen obszcén vagyis pornográf könyvek (jin-su (yinshu) 淫書 / 淫书) olvasását, kinyomtatását és terjesztését is szigorú rendeletekkel tiltották, ezek voltak az úgy nevezett „tiltott könyvek” (csin-su (jinshu) 禁書 / 禁书), jóllehet ezen alkotások némelyikéről mára mind a kínai, mind a nyugati irodalomtörténet megállapította, hogy nemcsak a kínai regényirodalom kiváló alkotásai, hanem világirodalmi mércével vizsgálva is magas művészi értéket képviselnek. (hu)
- A kínai erotikus irodalom (csing-szö ven-hszüe (qingse wenxue) 情色文學 / 情色文学) és pornográf irodalom (szö-csing ven-hszüe (seqing wenxue) 色情文學 / 色情文学 vagy jin-hui ven-hszüe (yinhui wenxue) 淫穢文學 / 淫秽文学) a kínai irodalom egyik, sokáig alig kutatott, és máig viszonylag kevés szakirodalommal rendelkező kategóriája. A kínai irodalom háromezer éves tárházában pedig szép számmal találhatók olyan művek, melyek vagy művészi igényű erotikus leírásokat tartalmaznak, vagy szexuális praktikákat bemutató kézikönyvek, sőt olyan pornográf művek is, amelyek kifejezetten az érzéki vágyak, a nemi izgalom felkorbácsolására íródtak. A kínai ókorból alig maradtak fenn ilyen alkotások, amelynek oka a szigorú erkölcsösséget előíró konfucianizmus, amely elítélte a szexualitás efféle propagálását. A legelső erotikus utalásokat a Dalok könyve népdalokon alapuló versei tartalmazzák. A szexualitás viszonylag korán a taoizmus vonzáskörébe került, amelynek képviselői többek között a különféle szexuális praktikák gyakorlásában vélték megtalálni a élet meghosszabbításának módját. Így a szexuális témájú írásokban mindig igen erős taoista hatás figyelhető meg. A kínai erotikus és pornográf irodalom jelentős részét alkotják azok a felvilágosító művek, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy a „hálószoba művészetébe” vezessék be olvasóikat. Az ebbe a műfajba tartozó műveket „hálószoba-könyveknek” (fang-csung-su (fangzhongshu) 房中書 /房中书) nevezték. A legelső ilyen jellegű írások nem maradtak fenn, csak a címük ismert, de a későbbi korokban nagy számban születtek további felvilágosító kézikönyvek, amely jól mutatja a műfaj iránt mutatkozó mindenkori igényt. Erotikus leírások, epizódok a történelem során megjelenhettek a költeményekben éppúgy, mint az elbeszélésekben és drámákban, színművekben. A szerzők a Tang-kortól kezdve műveikben előszeretettel szerepeltettek kurtizánokat, énekes lányokat, akiknek irodalmi megformálásával szükségszerűen együtt járt az erotika is. Az első kifejezetten erotikus vagy pornográf regények megjelenése magának a regény műfajának megszületésével egy időben, a Ming-korban történt. Az erotikus regények (jen-csing hsziao-suo (yanqing xiaoshuo) 艷情小説 / 艳情小说) a mandzsu Qing-dinasztia idején is szép számban születtek, ám az ilyen obszcén vagyis pornográf könyvek (jin-su (yinshu) 淫書 / 淫书) olvasását, kinyomtatását és terjesztését is szigorú rendeletekkel tiltották, ezek voltak az úgy nevezett „tiltott könyvek” (csin-su (jinshu) 禁書 / 禁书), jóllehet ezen alkotások némelyikéről mára mind a kínai, mind a nyugati irodalomtörténet megállapította, hogy nemcsak a kínai regényirodalom kiváló alkotásai, hanem világirodalmi mércével vizsgálva is magas művészi értéket képviselnek. (hu)
|
