| dbo:abstract
|
- A Kínai keleti vasútvonal, (kínai írással: 东清铁路) történelmi kontextusokban gyakran Transzmandzsú vasútvonal néven ismert vasút (eredeti hivatalos nevén Kínai- keleti vasútvonal (oroszul: Китайско-Восточная железная дорога, КВЖД)) a Transzszibériai vasútvonal déli ágaként épült 1897 és 1903 között. A Transzszibéria vasútvonalról Csita után ágazik ki és az északi vonalnál rövidebb útvonalon haladva szintén Vlagyivosztokban végződik. A Kínai keleti vasútvonalat Oroszország építette és 1935-ig orosz tulajdonban is volt. Az oroszországi polgárháborúból győztesen kikerült bolsevikok többször is ígéretet tettek a Kínai Köztársaságnak, hogy a vasútvonalat visszaadják a kínai népnek, ám erre nem került sor. Ezért 1929-ben Mandzsúria hadura, Csang Hszüe-liang csapataival megszállta a vasútvonal területét, konfliktust idézve elő a Szovjetunióval. A két fél végül megegyezett, és a vasút ismét szovjet tulajdonba került. 1935-ben a Szovjetunió 140 millió jenért eladta Japán bábállamának, Mandzsukuónak. A vasútvonal 1945-ben, azt követően hogy a szovjet csapatok felszabadították Harbint a Japán megszállás alól, szovjet-kínai közös tulajdonba került, és a Csangcsun vasútvonal nevet kapta. Miután 1952-ben a Szovjetunió lemondott tulajdonrészéről a vasútvonal kizárólagos kínai tulajdon lett, és 1953-ban ismét megváltozott az elnevezése. Azóta Harbin vasútvonal a hivatalos neve (hu)
- A Kínai keleti vasútvonal, (kínai írással: 东清铁路) történelmi kontextusokban gyakran Transzmandzsú vasútvonal néven ismert vasút (eredeti hivatalos nevén Kínai- keleti vasútvonal (oroszul: Китайско-Восточная железная дорога, КВЖД)) a Transzszibériai vasútvonal déli ágaként épült 1897 és 1903 között. A Transzszibéria vasútvonalról Csita után ágazik ki és az északi vonalnál rövidebb útvonalon haladva szintén Vlagyivosztokban végződik. A Kínai keleti vasútvonalat Oroszország építette és 1935-ig orosz tulajdonban is volt. Az oroszországi polgárháborúból győztesen kikerült bolsevikok többször is ígéretet tettek a Kínai Köztársaságnak, hogy a vasútvonalat visszaadják a kínai népnek, ám erre nem került sor. Ezért 1929-ben Mandzsúria hadura, Csang Hszüe-liang csapataival megszállta a vasútvonal területét, konfliktust idézve elő a Szovjetunióval. A két fél végül megegyezett, és a vasút ismét szovjet tulajdonba került. 1935-ben a Szovjetunió 140 millió jenért eladta Japán bábállamának, Mandzsukuónak. A vasútvonal 1945-ben, azt követően hogy a szovjet csapatok felszabadították Harbint a Japán megszállás alól, szovjet-kínai közös tulajdonba került, és a Csangcsun vasútvonal nevet kapta. Miután 1952-ben a Szovjetunió lemondott tulajdonrészéről a vasútvonal kizárólagos kínai tulajdon lett, és 1953-ban ismét megváltozott az elnevezése. Azóta Harbin vasútvonal a hivatalos neve (hu)
|
