| dbo:abstract
|
- A kínai–magyar szótárral szemben támasztott elsődleges elvárás, hogy a kínai nyelv szavainak, szóösszetételeinek kiejtését, kínai írott alakját és magyar jelentését közérthető formában feltüntesse. Fontos kritérium továbbá a szótár összeállítójának, készítőinek szakértelme, szakmai kompetenciája, valamint a kínai írásjegyek, szavak kereshetősége. Az írásjegyek, szavak, szóösszetételek kereshetőségét az úgynevezett írásjegykulcsok, gyökök vagy radikálisok rendszerével, valamint a kiejtés szerinti, latin betűs átírás ábécésorrendbe helyezésével valósítható meg, amelynek alapjául az utóbbi évtizedekben elsősorban a pinjin átírás szolgál. Kereshetőség hiányában az összegyűjtött szóanyag nem tekinthető szótárnak, hanem csak szójegyzéknek, glosszáriumnak. A szótár terjedelme alapján lehet kisszótár, középszótár vagy nagyszótár. A 2019 novemberéig nyomtatásban megjelent szótárak egyike sem éri el a középszótár méretet. Egy kínai–magyar szótár összeállításának munkálatai már az 1940-es években elkezdődtek, amely végül, több évtizedes erőfeszítések után sem került kiadásra. A nagyközönség először csak csak 1998-ban vehetett kézbe egy másik projekt keretei között elkészült szótárat. A kínai–magyar szótár bővebb változatai a számítástechnika, az informatika és az internet rohamléptekkel történő fejlődésének köszönhetően inkább digitális formátumban, online szótárként hozzáférhetőek, egyre inkább háttérbe szorítva a hagyományos könyvformátumot. Bartos Huba és Hamar Imre kínai–magyar szótára az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2019 végén (ISBN 978-963-489-044-7) több mint 6 000 írásjegycímszóval és mintegy 74 000 ezekhez kapcsolt összetett címszóval (összesen tehát kb. 80 000-es szókinccsel), valamint több mint 46 000 használati példával, két kötetben, B5-ös méretben, 1064 oldalon. Ennek anyaga a szotar.net weboldalon regisztráció nélkül is, akár magyar–kínai irányban is kereshető. (hu)
- A kínai–magyar szótárral szemben támasztott elsődleges elvárás, hogy a kínai nyelv szavainak, szóösszetételeinek kiejtését, kínai írott alakját és magyar jelentését közérthető formában feltüntesse. Fontos kritérium továbbá a szótár összeállítójának, készítőinek szakértelme, szakmai kompetenciája, valamint a kínai írásjegyek, szavak kereshetősége. Az írásjegyek, szavak, szóösszetételek kereshetőségét az úgynevezett írásjegykulcsok, gyökök vagy radikálisok rendszerével, valamint a kiejtés szerinti, latin betűs átírás ábécésorrendbe helyezésével valósítható meg, amelynek alapjául az utóbbi évtizedekben elsősorban a pinjin átírás szolgál. Kereshetőség hiányában az összegyűjtött szóanyag nem tekinthető szótárnak, hanem csak szójegyzéknek, glosszáriumnak. A szótár terjedelme alapján lehet kisszótár, középszótár vagy nagyszótár. A 2019 novemberéig nyomtatásban megjelent szótárak egyike sem éri el a középszótár méretet. Egy kínai–magyar szótár összeállításának munkálatai már az 1940-es években elkezdődtek, amely végül, több évtizedes erőfeszítések után sem került kiadásra. A nagyközönség először csak csak 1998-ban vehetett kézbe egy másik projekt keretei között elkészült szótárat. A kínai–magyar szótár bővebb változatai a számítástechnika, az informatika és az internet rohamléptekkel történő fejlődésének köszönhetően inkább digitális formátumban, online szótárként hozzáférhetőek, egyre inkább háttérbe szorítva a hagyományos könyvformátumot. Bartos Huba és Hamar Imre kínai–magyar szótára az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2019 végén (ISBN 978-963-489-044-7) több mint 6 000 írásjegycímszóval és mintegy 74 000 ezekhez kapcsolt összetett címszóval (összesen tehát kb. 80 000-es szókinccsel), valamint több mint 46 000 használati példával, két kötetben, B5-ös méretben, 1064 oldalon. Ennek anyaga a szotar.net weboldalon regisztráció nélkül is, akár magyar–kínai irányban is kereshető. (hu)
|
