Property Value
dbo:abstract
  • A tudományban a kísérlet a tudományos megismerés egyik módszere, eszköze, amellyel egy jelenséget, feltételt, okot tervszerűen és módszeresen előidézünk, létrehozunk tudományos megfigyelés céljából. A kísérlet során a kísérletező tudós tesz valamit, majd megfigyeli a tett következményeit. Mivel a kísérlet körülményeit, feltételeit és változóit a kutató kontrollálja, ennek köszönhetően a kísérleti módszer az egyetlen olyan tudományos módszer, amely lehetővé teszi az okságra vonatkozó hipotézisek ellenőrzését. Egy gyermek alap dolgokkal kísérletezhet annak érdekében, hogy rájöjjön, a dolgok miért esnek le a földre, míg egy tudóscsapatnak több évébe is beletelik, mire rájönnek, egy adott dolog/jelenség hogyan működik. A kísérlet nagyon fontosnak számít a tanulás szempontjából is, ugyanis növelheti egy dolgozat pontszámát is és segítheti a diákot arra, hogy többet tudjon meg arról a tárgyról, amelyről tanul, és az érdeklődését is fokozza, főleg, ha többször is alkalmazza a kísérletet.A kísérletek lehetnek személyes összehasonlítások (például: több csokoládé kóstolása annak érdekében, hogy az illető megtalálja a kedvencét) vagy komoly, fontos jellegűek (például a tudósok által végzett kísérletek). A kísérletek használata különbözik a természettudomány és a társadalomtudomány esetében. A tudományos módszer esetében a kísérlet olyan kutatás procedúrája, amely összehasonlítja a tudományos modelleket (scientific model) vagy a hipotéziseket. A kutatók is kísérleteket használnak annak érdekében, hogy teszteljék a létező tudományos elméleteket vagy az új hipotéziseket abból a célból, hogy megerősítsék vagy rácáfoljanak. (hu)
  • A tudományban a kísérlet a tudományos megismerés egyik módszere, eszköze, amellyel egy jelenséget, feltételt, okot tervszerűen és módszeresen előidézünk, létrehozunk tudományos megfigyelés céljából. A kísérlet során a kísérletező tudós tesz valamit, majd megfigyeli a tett következményeit. Mivel a kísérlet körülményeit, feltételeit és változóit a kutató kontrollálja, ennek köszönhetően a kísérleti módszer az egyetlen olyan tudományos módszer, amely lehetővé teszi az okságra vonatkozó hipotézisek ellenőrzését. Egy gyermek alap dolgokkal kísérletezhet annak érdekében, hogy rájöjjön, a dolgok miért esnek le a földre, míg egy tudóscsapatnak több évébe is beletelik, mire rájönnek, egy adott dolog/jelenség hogyan működik. A kísérlet nagyon fontosnak számít a tanulás szempontjából is, ugyanis növelheti egy dolgozat pontszámát is és segítheti a diákot arra, hogy többet tudjon meg arról a tárgyról, amelyről tanul, és az érdeklődését is fokozza, főleg, ha többször is alkalmazza a kísérletet.A kísérletek lehetnek személyes összehasonlítások (például: több csokoládé kóstolása annak érdekében, hogy az illető megtalálja a kedvencét) vagy komoly, fontos jellegűek (például a tudósok által végzett kísérletek). A kísérletek használata különbözik a természettudomány és a társadalomtudomány esetében. A tudományos módszer esetében a kísérlet olyan kutatás procedúrája, amely összehasonlítja a tudományos modelleket (scientific model) vagy a hipotéziseket. A kutatók is kísérleteket használnak annak érdekében, hogy teszteljék a létező tudományos elméleteket vagy az új hipotéziseket abból a célból, hogy megerősítsék vagy rácáfoljanak. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1756955 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4469 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23683430 (xsd:integer)
prop-hu:chapter
  • Experimental Methods in Military and Veteran Studies (hu)
  • Experimental Methods in Military and Veteran Studies (hu)
prop-hu:date
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2012 (xsd:integer)
prop-hu:edition
  • Nachdr. (hu)
  • Nachdr. (hu)
prop-hu:editorFirst
  • Joseph (hu)
  • Patricia (hu)
  • Sebastiaan (hu)
  • Joseph (hu)
  • Patricia (hu)
  • Sebastiaan (hu)
prop-hu:editorLast
  • Shields (hu)
  • Rietjens (hu)
  • Soeters (hu)
  • Shields (hu)
  • Rietjens (hu)
  • Soeters (hu)
prop-hu:first
  • William R. (hu)
  • Donald T. (hu)
  • Teigen (hu)
  • Thad (hu)
  • Thomas D. (hu)
  • William R. (hu)
  • Donald T. (hu)
  • Teigen (hu)
  • Thad (hu)
  • Thomas D. (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:last
  • Campbell (hu)
  • Cook (hu)
  • Jeremy (hu)
  • Dunning (hu)
  • Shadish (hu)
  • Campbell (hu)
  • Cook (hu)
  • Jeremy (hu)
  • Dunning (hu)
  • Shadish (hu)
prop-hu:location
prop-hu:pages
  • 228 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Cambridge University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Houghton Mifflin (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Houghton Mifflin (hu)
prop-hu:title
  • Experimental and quasi-experimental designs for generalized causal inference (hu)
  • Natural experiments in the social sciences : a design-based approach (hu)
  • Routledge Handbook of Research Methods in Military Studies (hu)
  • Experimental and quasi-experimental designs for generalized causal inference (hu)
  • Natural experiments in the social sciences : a design-based approach (hu)
  • Routledge Handbook of Research Methods in Military Studies (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2014 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Kísérlet (tudomány) (hu)
  • Kísérlet (tudomány) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of