| dbo:abstract
|
- A kölcsönös többségi kritérium (vagy kölcsönös abszolút többségi kritérium) egy szavazási rendszerek összehasonlítására alkalmas matematikai . A szilárd koalíciók többségi kritériumaként és az általánosított abszolút többségi kritériumként is ismert. A kritérium kimondja, hogy ha a jelöltek között van egy S részhalmaz, úgy, hogy a szavazók több mint fele szigorúan előnyben részesíti az S minden tagját az S-en kívüli jelöltekkel szemben, ez a többség , a győztesnek S halmazból kell kikerülnie. Ez a kritérium szigorúbb, mint az (abszolút) többségi kritérium, amely esetre a követelmény átfogalmazható úgy, hogy S egyetlen jelöltet tartalmaz. A kölcsönös többségi kritérium szigorúbb a , ahol a követelmény csak arra az esetre vonatkozik, ha S egy jelölt kivételével mindenkit tartalmaz. A kölcsönös többségi kritérium többgyőzteses megfelelője a . A Schulze-módszer, a , az azonnali többfordulós szavazás, a és a ezt a kritériumot. Minden Condorcet módszer megfelelnek a kölcsönös többségi kritériumnak. A relatív többségi szavazás, a kétfordulós rendszer, a (contigent vote), a és a megfelelnek a többségi kritériumnak, de nem teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot. Az , jóváhagyás szavazás, (range/score voting), és a nem felelnek meg a többség kritériumnak, és így a kölcsönös többségi kritériumnak se. Azok a módszerek, amelyek teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot, de nem teljesítik a Condorcet-kritériumot, érvényteleníthetik a kölcsönös többségen kívüli szavazók szavazati jogát.[forrás?] Az azonnali többfordulós szavazás alatt például ezzel a kombinációval a választók legfeljebb felének nem érvényesül a szavazata az egyetlen nyertes kiválasztásánál. Azonban olyan rendszerek alatt, amik a kölcsönös többségi kritériumnak sem felelnek meg, mint a relatív többségi szavazás, még több szavazat veszhet el. Azok a módszerek, amelyek megfelelnek a többségi kritériumnak, de nem teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot, fejthetnek ki, mivel ha egy a kölcsönösen többség által nem preferált jelölt nyer a kölcsönös többség (egy abszolút többséget élvező fiktív koalíció) által preferált jelölt helyett, akkor ha a kölcsönös többség jobban járna, ha az általuk preferált jelöltek közül egy kivételével mindegyik kiesne, ami (definíció szerint) előrelépés lenne az kölcsönös többségben lévő választó szempontjából. A relatív többségi szavazás például a spoiler hatástól szenvedő rendszerek közé tartozik, ennek akkor van jelentősége, ha a győztes jelöltet nem támogatja a szavazók legalább fele. (hu)
- A kölcsönös többségi kritérium (vagy kölcsönös abszolút többségi kritérium) egy szavazási rendszerek összehasonlítására alkalmas matematikai . A szilárd koalíciók többségi kritériumaként és az általánosított abszolút többségi kritériumként is ismert. A kritérium kimondja, hogy ha a jelöltek között van egy S részhalmaz, úgy, hogy a szavazók több mint fele szigorúan előnyben részesíti az S minden tagját az S-en kívüli jelöltekkel szemben, ez a többség , a győztesnek S halmazból kell kikerülnie. Ez a kritérium szigorúbb, mint az (abszolút) többségi kritérium, amely esetre a követelmény átfogalmazható úgy, hogy S egyetlen jelöltet tartalmaz. A kölcsönös többségi kritérium szigorúbb a , ahol a követelmény csak arra az esetre vonatkozik, ha S egy jelölt kivételével mindenkit tartalmaz. A kölcsönös többségi kritérium többgyőzteses megfelelője a . A Schulze-módszer, a , az azonnali többfordulós szavazás, a és a ezt a kritériumot. Minden Condorcet módszer megfelelnek a kölcsönös többségi kritériumnak. A relatív többségi szavazás, a kétfordulós rendszer, a (contigent vote), a és a megfelelnek a többségi kritériumnak, de nem teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot. Az , jóváhagyás szavazás, (range/score voting), és a nem felelnek meg a többség kritériumnak, és így a kölcsönös többségi kritériumnak se. Azok a módszerek, amelyek teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot, de nem teljesítik a Condorcet-kritériumot, érvényteleníthetik a kölcsönös többségen kívüli szavazók szavazati jogát.[forrás?] Az azonnali többfordulós szavazás alatt például ezzel a kombinációval a választók legfeljebb felének nem érvényesül a szavazata az egyetlen nyertes kiválasztásánál. Azonban olyan rendszerek alatt, amik a kölcsönös többségi kritériumnak sem felelnek meg, mint a relatív többségi szavazás, még több szavazat veszhet el. Azok a módszerek, amelyek megfelelnek a többségi kritériumnak, de nem teljesítik a kölcsönös többségi kritériumot, fejthetnek ki, mivel ha egy a kölcsönösen többség által nem preferált jelölt nyer a kölcsönös többség (egy abszolút többséget élvező fiktív koalíció) által preferált jelölt helyett, akkor ha a kölcsönös többség jobban járna, ha az általuk preferált jelöltek közül egy kivételével mindegyik kiesne, ami (definíció szerint) előrelépés lenne az kölcsönös többségben lévő választó szempontjából. A relatív többségi szavazás például a spoiler hatástól szenvedő rendszerek közé tartozik, ennek akkor van jelentősége, ha a győztes jelöltet nem támogatja a szavazók legalább fele. (hu)
|
