| dbo:abstract
|
- A kölni karnevált minden évben Németországban, Köln városában rendezik meg. A Rajna parti népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezbe öltöznek. Innentől kezdve egészen hamvazószerdáig éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken és a kocsmákban egyaránt. Rangra s korra való tekintet nélkül szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik – legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is; még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik. Ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepélye, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek. Nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három fő figuráját, a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város. A karnevált minden évben ők nyitják meg a régi piacon, az ún. Altmarkton. Az ünnep csúcspontját a Rózsák hétfője, Rosenmontag jelenti. Több mint egymillió ember kíséri szemmel a parádés felvonulást, ami a Chlodwigplatztól, a belvároson áthaladó útvonalon, egészen a Mohrenstraßéig tart. A felvonuló „karneváli vonatot” (Karnevalszug) különböző beöltözött egyesületek, iskolák, zenekarok, tánccsoportok alkotják. Menetelés közben csokoládét, cukorkát és apróbb ajándékokat szórnak a nézelődők közé, miközben a tömeg skandálja, hogy „Kamelle, Kamelle!” („adományt!”). Ilyenkor a városban egyaránt megnő a német és a külföldi turisták száma, és sokan iszogatnak is. Érdekes látványt nyújt a nyakba akasztható söröspohártartó. Ezen a napon legkésőbb déltől csaknem minden üzlet zárva tart. (hu)
- A kölni karnevált minden évben Németországban, Köln városában rendezik meg. A Rajna parti népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezbe öltöznek. Innentől kezdve egészen hamvazószerdáig éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken és a kocsmákban egyaránt. Rangra s korra való tekintet nélkül szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik – legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is; még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik. Ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepélye, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek. Nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három fő figuráját, a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város. A karnevált minden évben ők nyitják meg a régi piacon, az ún. Altmarkton. Az ünnep csúcspontját a Rózsák hétfője, Rosenmontag jelenti. Több mint egymillió ember kíséri szemmel a parádés felvonulást, ami a Chlodwigplatztól, a belvároson áthaladó útvonalon, egészen a Mohrenstraßéig tart. A felvonuló „karneváli vonatot” (Karnevalszug) különböző beöltözött egyesületek, iskolák, zenekarok, tánccsoportok alkotják. Menetelés közben csokoládét, cukorkát és apróbb ajándékokat szórnak a nézelődők közé, miközben a tömeg skandálja, hogy „Kamelle, Kamelle!” („adományt!”). Ilyenkor a városban egyaránt megnő a német és a külföldi turisták száma, és sokan iszogatnak is. Érdekes látványt nyújt a nyakba akasztható söröspohártartó. Ezen a napon legkésőbb déltől csaknem minden üzlet zárva tart. (hu)
|
