| dbo:abstract
|
- A könyvégetés és a tudósok eltemettetése (hagyományos kínai: 焚書坑儒; egyszerűsített kínai: 焚书坑儒; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: fénshū kēngrú; szó szerint: „égetni könyveket, temetni (konfuciánus) tudósokat”) néven ismert eseményre az ókori Kínában, i. e. 213-ban és i. e. 212-ben került sor, amely a Csin (Qin)-dinasztia első császárának, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi)nek a nevéhez fűződik. A későbbi, konfuciánus szellemiségű történetírói hagyományban ezekkel az eseményekkel támasztották alá és hangsúlyozták ki a legista szellemiségben kormányzó első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) zsarnoki rezsimének és természetének könyörtelenségét. A modernkori kutatások alapján azonban kijelenthető, hogy ez csupán a propagandisztikus sztereotípia része volt, hiszen a két eseményre még csak nem is egy időben került sor, a kiváltó okok pedig nem a császárnak, a konfuciánus tudósokkal szembeni kérlelhetetlen ellenszenve volt. (hu)
- A könyvégetés és a tudósok eltemettetése (hagyományos kínai: 焚書坑儒; egyszerűsített kínai: 焚书坑儒; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: fénshū kēngrú; szó szerint: „égetni könyveket, temetni (konfuciánus) tudósokat”) néven ismert eseményre az ókori Kínában, i. e. 213-ban és i. e. 212-ben került sor, amely a Csin (Qin)-dinasztia első császárának, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi)nek a nevéhez fűződik. A későbbi, konfuciánus szellemiségű történetírói hagyományban ezekkel az eseményekkel támasztották alá és hangsúlyozták ki a legista szellemiségben kormányzó első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) zsarnoki rezsimének és természetének könyörtelenségét. A modernkori kutatások alapján azonban kijelenthető, hogy ez csupán a propagandisztikus sztereotípia része volt, hiszen a két eseményre még csak nem is egy időben került sor, a kiváltó okok pedig nem a császárnak, a konfuciánus tudósokkal szembeni kérlelhetetlen ellenszenve volt. (hu)
|
