| dbo:abstract
|
- A körgát egy árvízi védmű, amely Magyarországon az alföldi települések egy részének sajátossága. Lényege az, hogy az árvízveszélyes területeken, vagy ahol közvetlenül folyó mellett fekszik a település, a város egy részét, vagy teljes területét körbeveszik körgáttal. Ez általában nem olyan magas, mint a folyó normál gátja, de azok a városok, amelyek közvetlenül a parton fekszenek (Szolnok, Szeged) ott a körgátnak értelemszerűen ugyanolyan magasnak kell lennie, mint a folyó parti gátjának. Anyaga általában föld – belül lehet agyag –, vagy különösen veszélyes és fontos pontokon beton. Egészen az '50-es évek intenzív településfejlesztési programokig nagyon jól jelezte a települések határát. Azóta már sokszor a körgáton kívülre is terjeszkedtek a városok, így ez a lehatárolás már elavulttá vált. A körgátakat sok helyen megbontották már az új utak, építmények, létesítmények miatt, azonban a legtöbb helyen még szinte teljes épségében vigyázza a településeket. Szeged városa a mai napig magán viseli a körgát építésének egykori jegyeit. Sok helyen az utak, vasutak vezetnek a körgát tetején. Jelentősége főképp abban áll, hogy ha átszakad a folyó fő gátja, akkor is meg lehet védeni a települést az elöntéstől. Hódmezővásárhely körgátja 1880-ra készült el, az 1876-os árvíz nyomán kezdték el építését. Hossza 25 km, melyből 3 km falazott. (hu)
- A körgát egy árvízi védmű, amely Magyarországon az alföldi települések egy részének sajátossága. Lényege az, hogy az árvízveszélyes területeken, vagy ahol közvetlenül folyó mellett fekszik a település, a város egy részét, vagy teljes területét körbeveszik körgáttal. Ez általában nem olyan magas, mint a folyó normál gátja, de azok a városok, amelyek közvetlenül a parton fekszenek (Szolnok, Szeged) ott a körgátnak értelemszerűen ugyanolyan magasnak kell lennie, mint a folyó parti gátjának. Anyaga általában föld – belül lehet agyag –, vagy különösen veszélyes és fontos pontokon beton. Egészen az '50-es évek intenzív településfejlesztési programokig nagyon jól jelezte a települések határát. Azóta már sokszor a körgáton kívülre is terjeszkedtek a városok, így ez a lehatárolás már elavulttá vált. A körgátakat sok helyen megbontották már az új utak, építmények, létesítmények miatt, azonban a legtöbb helyen még szinte teljes épségében vigyázza a településeket. Szeged városa a mai napig magán viseli a körgát építésének egykori jegyeit. Sok helyen az utak, vasutak vezetnek a körgát tetején. Jelentősége főképp abban áll, hogy ha átszakad a folyó fő gátja, akkor is meg lehet védeni a települést az elöntéstől. Hódmezővásárhely körgátja 1880-ra készült el, az 1876-os árvíz nyomán kezdték el építését. Hossza 25 km, melyből 3 km falazott. (hu)
|
