| dbo:abstract
|
- A Kösmő-patak forrásvidéke Sitervölgy településének jobb, illetve bal oldalán található. melyek elhagyva a falut hamarosan egyesülnek a fő ággal. Két „nevenincs” forrás érként csörgedező vize veszi itt közre Siter-völgy települését a Bihari Hegyközben. Az egyik a Kapocsány-völgyben ered, majd vize a települést észak-keleten átszelve, egyesül a Dudu-völgyből érkező másik forrás vizével, majd egyesült erővel haladnak tovább a település alatt nyugati irányba. Ez a két ér, valamint a Bárdos erdőségből lezúduló további vízmennyiség hozta létre egykor a Kösmő-patakot. Ettől a ponttól ugyanis már, mint patak fut tovább - nyugati irányba - a Bihari Erdő (egykori Uradalmi Erdő) alatt sűrűn kanyarogva Hegyköz Újlak és Hegyközcsatár erdőségei és szántói között, az ún. Nagy-réten. A Csatári v. Bihari erdő (egykor az Ygfon erdejének része volt) déli vonulatán kanyarogva folytatja útját dél-délnyugat irányába, közben az erdő Ágoston kútnak nevezett forrásának vizét is felveszi, mely észak felől érkezik és a patak jobb oldalának tart. Hegyközújlak település alá érve vize egy újabb patak vizével gazdagodik, a Tábor patakéval. E patak forrása a hegyközszáldobágyi erdőségeiből ered, nevezetesen a Szilvás-hegyet két oldalról ölelő Kincses-, és Veres-patakok vizéből. Ez a két vízfolyás a két falu határában egyesülve hozták létre a Tábor-patakot, mely Pályi települése mellett sebes folyással ereszkedik le a völgybe, hogy egyesülhessen a Kösmő-patakkal. mely tovább folytatja útját Bihar települése felé. A Tábor-patak nevét az 1848-ban itt táborozó csapatok után kapta. A Kösmő választó szerepet tölt be a Csatári erdő és a hegyközújlaki dombságok között, majd területválasztó szerepe Hegyközpályi és Bihar községek között is érvényesül, ugyanakkor fontos szerepe van a térség mezőgazdaságában is. A dombokról lezúduló esővizeket levezeti Bihar irányába, majd a település alatt futva Paptamásinál a Berettyó folyó bal oldalába szállítja azt. Hegyközcsatárból az Őr-hegy alatt - dél-délnyugatnak tartva - jobbról egy kisebb ér gazdagítja a patakot. Említésre méltó még, hogy mocsaras vize gazdag egy különleges halfajban, mégpedig a vágó csíkban. Szárazságok idején ez a rendkívüli ellenálló képességekkel felruházott halfaj úgy tud fennmaradni, hogy a buja vízinövények oltalmában el nem párolgott mélyebb mocsaras iszapba fúrja magát. Itt várja ki az esőzésekkel lezúduló számára igazán kedvező sáros, zavaros vizeket. A patak ártere kaszálásra ritkán alkalmas, süppedő, mocsaras vidék, ugyanakkor az ártérrel határos földek minősége kiváló. A történelem folyamán ezt a mocsaras, lápos, ugyanakkor halban gazdag ártérvidéket választotta menedéknek az Árpád fejedelem elől menekülő Mén Marót (eredeti nevén: Menumorout) kazár fejedelem is. Mindent egybevetve a menekülő vezér valószínűleg az említett Ágoston-kút környékén verte fel táborát, ahol víz és élelem (erdei vadak, patak halállománya) állt rendelkezésére. A terület a Kösmő patak mocsaras ártere miatt nehezen megközelíthető helynek bizonyult, ugyanakkor jól belátható és védhető terület volt, ami igen nagy biztonságot jelenthetett a bolgár vezér és kísérői számára. Árpád fejedelem két vitézét (Öcsöb és Valek) ezen a helyen fogadta Mén Marót, ahol is megszületett az egyezség, mi szerint a bolgár vezér behódol, ha Zolta (Csolt) házasságra lép leányával. Ez az egyezség egyben a környéken élő bolgár lakosság magyar törzsekbe való békés úton történő beolvadását is jelentette. (hu)
- A Kösmő-patak forrásvidéke Sitervölgy településének jobb, illetve bal oldalán található. melyek elhagyva a falut hamarosan egyesülnek a fő ággal. Két „nevenincs” forrás érként csörgedező vize veszi itt közre Siter-völgy települését a Bihari Hegyközben. Az egyik a Kapocsány-völgyben ered, majd vize a települést észak-keleten átszelve, egyesül a Dudu-völgyből érkező másik forrás vizével, majd egyesült erővel haladnak tovább a település alatt nyugati irányba. Ez a két ér, valamint a Bárdos erdőségből lezúduló további vízmennyiség hozta létre egykor a Kösmő-patakot. Ettől a ponttól ugyanis már, mint patak fut tovább - nyugati irányba - a Bihari Erdő (egykori Uradalmi Erdő) alatt sűrűn kanyarogva Hegyköz Újlak és Hegyközcsatár erdőségei és szántói között, az ún. Nagy-réten. A Csatári v. Bihari erdő (egykor az Ygfon erdejének része volt) déli vonulatán kanyarogva folytatja útját dél-délnyugat irányába, közben az erdő Ágoston kútnak nevezett forrásának vizét is felveszi, mely észak felől érkezik és a patak jobb oldalának tart. Hegyközújlak település alá érve vize egy újabb patak vizével gazdagodik, a Tábor patakéval. E patak forrása a hegyközszáldobágyi erdőségeiből ered, nevezetesen a Szilvás-hegyet két oldalról ölelő Kincses-, és Veres-patakok vizéből. Ez a két vízfolyás a két falu határában egyesülve hozták létre a Tábor-patakot, mely Pályi települése mellett sebes folyással ereszkedik le a völgybe, hogy egyesülhessen a Kösmő-patakkal. mely tovább folytatja útját Bihar települése felé. A Tábor-patak nevét az 1848-ban itt táborozó csapatok után kapta. A Kösmő választó szerepet tölt be a Csatári erdő és a hegyközújlaki dombságok között, majd területválasztó szerepe Hegyközpályi és Bihar községek között is érvényesül, ugyanakkor fontos szerepe van a térség mezőgazdaságában is. A dombokról lezúduló esővizeket levezeti Bihar irányába, majd a település alatt futva Paptamásinál a Berettyó folyó bal oldalába szállítja azt. Hegyközcsatárból az Őr-hegy alatt - dél-délnyugatnak tartva - jobbról egy kisebb ér gazdagítja a patakot. Említésre méltó még, hogy mocsaras vize gazdag egy különleges halfajban, mégpedig a vágó csíkban. Szárazságok idején ez a rendkívüli ellenálló képességekkel felruházott halfaj úgy tud fennmaradni, hogy a buja vízinövények oltalmában el nem párolgott mélyebb mocsaras iszapba fúrja magát. Itt várja ki az esőzésekkel lezúduló számára igazán kedvező sáros, zavaros vizeket. A patak ártere kaszálásra ritkán alkalmas, süppedő, mocsaras vidék, ugyanakkor az ártérrel határos földek minősége kiváló. A történelem folyamán ezt a mocsaras, lápos, ugyanakkor halban gazdag ártérvidéket választotta menedéknek az Árpád fejedelem elől menekülő Mén Marót (eredeti nevén: Menumorout) kazár fejedelem is. Mindent egybevetve a menekülő vezér valószínűleg az említett Ágoston-kút környékén verte fel táborát, ahol víz és élelem (erdei vadak, patak halállománya) állt rendelkezésére. A terület a Kösmő patak mocsaras ártere miatt nehezen megközelíthető helynek bizonyult, ugyanakkor jól belátható és védhető terület volt, ami igen nagy biztonságot jelenthetett a bolgár vezér és kísérői számára. Árpád fejedelem két vitézét (Öcsöb és Valek) ezen a helyen fogadta Mén Marót, ahol is megszületett az egyezség, mi szerint a bolgár vezér behódol, ha Zolta (Csolt) házasságra lép leányával. Ez az egyezség egyben a környéken élő bolgár lakosság magyar törzsekbe való békés úton történő beolvadását is jelentette. (hu)
|
