| dbo:abstract
|
- A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük. Mondatrészt mondattal is összeköthet kötőszó, pl. (románul) Plecăm la munte sau unde vrei tu ’A hegyekbe megyünk, vagy ahova akarsz’. Egyes szavak főként kötőszókként működnek, de olykor nincs kapcsoló szerepük. Az ilyeneket ebben az esetben Grevisse – Goosse 2007 külön szóosztályba, a bevezetőknek nevezettekbe sorolja, másfajta elemekkel együtt. Példák: (franciául) Si Jeanne pouvait réussir ! ’Bár sikerülne Jeanne-nak!’, Si on allait manger un morceau ? ’Mi lenne, ha mennénk enni valamit?’, Que tout le monde sorte ! ’Mindenki menjen ki!’, Que votre souhait se réalise ! ’Valósuljon meg az óhaja!’ A kötőszót az jellemzi, hogy nincs fogalmi tartalma, nem toldalékolható, és nem lehet mondatrész. Grammatikai viszonyjelentése van, és esetleg modális jelentésárnyalata, azaz kifejezhet ok-okozati viszonyt, ellentétet, hasonlítást stb. Egyéb kapcsoló szerepet betöltő szavak is vannak, mint a magyar nyelvben a névutó, más nyelvekben ennek megfelelője, az elöljárószó. Ilyen szerepűek még a vonatkozó névmás és a vonatkozó névmási határozószó. A kötőszó mondategységben azonos mondattani funkciójú mondatrészeket köt össze, miközben a névutó és az elöljáró alárendelt mondatrészt köt össze alaptagjával. Egyes kötőszók összetett mondatban azonos mondattani funkciójú tagmondatokat kötnek össze, más kötőszók mellékmondatot kapcsolnak főmondatukhoz. Ezt megteszi a vonatkozó névmás és a vonatkozó névmási határozószó is, de ezeknek van mondattani funkciójuk is a mellékmondatban. (hu)
- A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük. Mondatrészt mondattal is összeköthet kötőszó, pl. (románul) Plecăm la munte sau unde vrei tu ’A hegyekbe megyünk, vagy ahova akarsz’. Egyes szavak főként kötőszókként működnek, de olykor nincs kapcsoló szerepük. Az ilyeneket ebben az esetben Grevisse – Goosse 2007 külön szóosztályba, a bevezetőknek nevezettekbe sorolja, másfajta elemekkel együtt. Példák: (franciául) Si Jeanne pouvait réussir ! ’Bár sikerülne Jeanne-nak!’, Si on allait manger un morceau ? ’Mi lenne, ha mennénk enni valamit?’, Que tout le monde sorte ! ’Mindenki menjen ki!’, Que votre souhait se réalise ! ’Valósuljon meg az óhaja!’ A kötőszót az jellemzi, hogy nincs fogalmi tartalma, nem toldalékolható, és nem lehet mondatrész. Grammatikai viszonyjelentése van, és esetleg modális jelentésárnyalata, azaz kifejezhet ok-okozati viszonyt, ellentétet, hasonlítást stb. Egyéb kapcsoló szerepet betöltő szavak is vannak, mint a magyar nyelvben a névutó, más nyelvekben ennek megfelelője, az elöljárószó. Ilyen szerepűek még a vonatkozó névmás és a vonatkozó névmási határozószó. A kötőszó mondategységben azonos mondattani funkciójú mondatrészeket köt össze, miközben a névutó és az elöljáró alárendelt mondatrészt köt össze alaptagjával. Egyes kötőszók összetett mondatban azonos mondattani funkciójú tagmondatokat kötnek össze, más kötőszók mellékmondatot kapcsolnak főmondatukhoz. Ezt megteszi a vonatkozó névmás és a vonatkozó névmási határozószó is, de ezeknek van mondattani funkciójuk is a mellékmondatban. (hu)
|
