| dbo:abstract
|
- A közfoglalkoztatás, más néven közmunkaprogram, vagy köznapi nevén közmunka speciális munkaviszony, amely azt próbálja elősegíteni, hogy a munkaerőpiacról valamilyen okból kiszorult álláskeresők sikeresen be-, illetve visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatók a központi költségvetésből támogatást kaphatnak annak fejében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítanak hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek. Jelen esetben a „közmunka” kifejezést a „közfoglalkoztatás” értelemben használjuk. (A hírek tartalma szerint azonban ennek a kifejezésnek két jelentése is lehet, az egyik a közfoglalkoztatás, a másik pedig a közérdekű munka, amelyek céljuk és végrehajtásuk szempontjából jelentősen eltérnek egymástól.) A magyar közmunkaprogram kritikusai szerint a program célja csak a programban résztvevők kis aránya esetében valósul meg, a többség esetében épp ellenkezőleg, a programba „beleragadt” munkavállalók számára a közmunkaprogramban való részvétel nem segíti, inkább akadályozza a munkaerőpiacra történő visszatérést. Ezzel kapcsolatban figyelembe vehetjük, hogy a természetes társadalmi viszonyok között a megélhetés feltétele gyakorlatilag a munkavégzés, és a közfoglalkoztatást felzárkóztatás ill. gyakorlati képességek felmérése céljából vezették be. Hogy a programban résztvevők ezután milyen irányban kívánnak továbblépni, az a személyi és helyi adottságoktól, munkaerőpiaci körülményektől is függ. A közfoglalkoztatást a közgazdászok általában a hagyományos aktív munkaerőpiaci programok közé sorolják. (hu)
- A közfoglalkoztatás, más néven közmunkaprogram, vagy köznapi nevén közmunka speciális munkaviszony, amely azt próbálja elősegíteni, hogy a munkaerőpiacról valamilyen okból kiszorult álláskeresők sikeresen be-, illetve visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatók a központi költségvetésből támogatást kaphatnak annak fejében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítanak hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek. Jelen esetben a „közmunka” kifejezést a „közfoglalkoztatás” értelemben használjuk. (A hírek tartalma szerint azonban ennek a kifejezésnek két jelentése is lehet, az egyik a közfoglalkoztatás, a másik pedig a közérdekű munka, amelyek céljuk és végrehajtásuk szempontjából jelentősen eltérnek egymástól.) A magyar közmunkaprogram kritikusai szerint a program célja csak a programban résztvevők kis aránya esetében valósul meg, a többség esetében épp ellenkezőleg, a programba „beleragadt” munkavállalók számára a közmunkaprogramban való részvétel nem segíti, inkább akadályozza a munkaerőpiacra történő visszatérést. Ezzel kapcsolatban figyelembe vehetjük, hogy a természetes társadalmi viszonyok között a megélhetés feltétele gyakorlatilag a munkavégzés, és a közfoglalkoztatást felzárkóztatás ill. gyakorlati képességek felmérése céljából vezették be. Hogy a programban résztvevők ezután milyen irányban kívánnak továbblépni, az a személyi és helyi adottságoktól, munkaerőpiaci körülményektől is függ. A közfoglalkoztatást a közgazdászok általában a hagyományos aktív munkaerőpiaci programok közé sorolják. (hu)
|
