| dbo:abstract
|
- A közlőmű vagy transzmisszió a vízkerék, szélmalom és gőzgép korában a hajtó gép és a hajtott gépek közötti kapcsoltra szolgált, az erőgép munkáját módosította és osztotta el a munkagépek felé. Az ipari forradalom idején használt berendezés rendszerint a műhely mennyezetéhez közel csapágyazott hosszú tengelyből állt, melyről az egyes munkagépeket: például szerszámgépeket, malomipari gépeket, fonógépeket és szövőgépeket lapos szíjhajtással vagy fogaskerekekkel hajtották meg. A hajtógépek fordulatszáma közel állandó volt, a munkagépek fordulatszámát pedig általában úgy lehetett megváltoztatni, hogy a gép kezelője egy villa segítségével a lapos szíjat menet közben átcsúsztatta egy másik áttételt megvalósító szíjtárcsa-párra. Ehhez úgy választották meg a szíjtárcsa-párokat, hogy az azokat összekötő lapos szíj hossza állandó lehessen. A munkagép leállítását egy olyan szíjtárcsa-párral lehetett megoldani, melyeknél az egyik nem volt a tengelyre ékelve, hanem csapágyazva volt rajta és így a közlőműtengely szabadon foroghatott alatta. A közlőmű tengely általában állandó keresztmetszetű rúdból állt, az egyes rövidebb szakaszokat tokos tengelykapcsolóval kötötték össze, melyeket két oldalról tengelyirányú hozzáférés nélkül lehetett szerelni, a csapágyak korábban zsírkenésű siklócsapágyak voltak, később szorítóhüvelyes gördülőcsapágyakat alkalmaztak, melyeket a szíjtárcsák közelében helyeztek el, hogy a tengelyt terhelő hajlítónyomaték minél kisebb legyen.
* Szerszámgépek hajtása közlőművel
* 19. századi szövöde
* Laposszíjjal hajtott eszterga
* Közlőmű a pápai Kékfestő Múzeumban
* Lipcsei gyapjúfonó 1925. körül
* Közlömű tengely elágazása egy malomban
* Héjas kapcsoló
* Szorítóhüvellyel szerelt beálló görgőscsapágy A közlőmű a háromfázisú elektromos hálózat és erőátvitel elterjedésével elavulttá vált, mivel ez utóbbi olcsóbb, rugalmasabb, zajtalanabb, könnyebben vezérelhető és sokkal gazdaságosabb volt elődjénél. A Wikimédia Commons tartalmaz Közlőmű témájú médiaállományokat. (hu)
- A közlőmű vagy transzmisszió a vízkerék, szélmalom és gőzgép korában a hajtó gép és a hajtott gépek közötti kapcsoltra szolgált, az erőgép munkáját módosította és osztotta el a munkagépek felé. Az ipari forradalom idején használt berendezés rendszerint a műhely mennyezetéhez közel csapágyazott hosszú tengelyből állt, melyről az egyes munkagépeket: például szerszámgépeket, malomipari gépeket, fonógépeket és szövőgépeket lapos szíjhajtással vagy fogaskerekekkel hajtották meg. A hajtógépek fordulatszáma közel állandó volt, a munkagépek fordulatszámát pedig általában úgy lehetett megváltoztatni, hogy a gép kezelője egy villa segítségével a lapos szíjat menet közben átcsúsztatta egy másik áttételt megvalósító szíjtárcsa-párra. Ehhez úgy választották meg a szíjtárcsa-párokat, hogy az azokat összekötő lapos szíj hossza állandó lehessen. A munkagép leállítását egy olyan szíjtárcsa-párral lehetett megoldani, melyeknél az egyik nem volt a tengelyre ékelve, hanem csapágyazva volt rajta és így a közlőműtengely szabadon foroghatott alatta. A közlőmű tengely általában állandó keresztmetszetű rúdból állt, az egyes rövidebb szakaszokat tokos tengelykapcsolóval kötötték össze, melyeket két oldalról tengelyirányú hozzáférés nélkül lehetett szerelni, a csapágyak korábban zsírkenésű siklócsapágyak voltak, később szorítóhüvelyes gördülőcsapágyakat alkalmaztak, melyeket a szíjtárcsák közelében helyeztek el, hogy a tengelyt terhelő hajlítónyomaték minél kisebb legyen.
* Szerszámgépek hajtása közlőművel
* 19. századi szövöde
* Laposszíjjal hajtott eszterga
* Közlőmű a pápai Kékfestő Múzeumban
* Lipcsei gyapjúfonó 1925. körül
* Közlömű tengely elágazása egy malomban
* Héjas kapcsoló
* Szorítóhüvellyel szerelt beálló görgőscsapágy A közlőmű a háromfázisú elektromos hálózat és erőátvitel elterjedésével elavulttá vált, mivel ez utóbbi olcsóbb, rugalmasabb, zajtalanabb, könnyebben vezérelhető és sokkal gazdaságosabb volt elődjénél. A Wikimédia Commons tartalmaz Közlőmű témájú médiaállományokat. (hu)
|
