| dbo:abstract
|
- A középhegységi paleo–mezozós pászta a magyarországi alaphegységi kutatások kezdetén elkülönített egység, ma már nem érvényes geológiai elhatárolás. A Kárpát-medence aljzatának egyik része. Ma már két részre osztják, a és a . A három magyarországi nagyszerkezeti egysége közül a középsőbe, a tartozik. A középhegységi egységet a két részre osztja, ennek északi része a középhegységi pászta. Északról a (a központi-alpi egység részeként) a , délről az (amelyet ma már és osztanak) a Balaton–Darnó-vonallal határolja. Az övezet – a többi pásztával együtt – északkelet-délnyugati csapású, a Zala–Dunakanyar–Zagyva térségek mutatják az irányát. A pászta mozgalmas geológiai múltját többek közt a , valamint a neogén szinorogén vulkanizmusa mutatja. Az alaphegységi része az Európába nyomuló darabja, szerves folytatása az Appennini-félszigetnek. A fedőképződmények az alpi orogén takarói és neogén üledékek. A pászta által alkotott zóna Magyarország szeizmikusan legaktívabb övezete. A Balaton–Darnó-vonal élő diszlokációs zóna, amely mentén vertikális elmozdulás tapasztalható. Ezt a vonalat transzkurrens vetőnek vagy szubdukciós zónának is tartják. A mozgások haránttöréseket hoztak létre a kőzetlemezben, ezek közül legfontosabb a Balaton–Darnó-vonallal párhuzamos , valamint a pásztát keresztben átszelő móri-árok, , a és a . Ezen törésvonalak mentén szakadtak fel Magyarország legnagyobb földrengései, így az 1956-os dunaharaszti, 1985-ös berhidai és a 2011-es oroszlányi földrengés is. A pásztában már képződmények is felismerhetők; elsősorban a Balaton-felvidéken a flis jellegű üledékek és az azt tarkító vulkanitok. Az gránitbenyomulások tördelték össze. A haránttörések már a fiatalabb mozgásokkal alakultak ki. (hu)
- A középhegységi paleo–mezozós pászta a magyarországi alaphegységi kutatások kezdetén elkülönített egység, ma már nem érvényes geológiai elhatárolás. A Kárpát-medence aljzatának egyik része. Ma már két részre osztják, a és a . A három magyarországi nagyszerkezeti egysége közül a középsőbe, a tartozik. A középhegységi egységet a két részre osztja, ennek északi része a középhegységi pászta. Északról a (a központi-alpi egység részeként) a , délről az (amelyet ma már és osztanak) a Balaton–Darnó-vonallal határolja. Az övezet – a többi pásztával együtt – északkelet-délnyugati csapású, a Zala–Dunakanyar–Zagyva térségek mutatják az irányát. A pászta mozgalmas geológiai múltját többek közt a , valamint a neogén szinorogén vulkanizmusa mutatja. Az alaphegységi része az Európába nyomuló darabja, szerves folytatása az Appennini-félszigetnek. A fedőképződmények az alpi orogén takarói és neogén üledékek. A pászta által alkotott zóna Magyarország szeizmikusan legaktívabb övezete. A Balaton–Darnó-vonal élő diszlokációs zóna, amely mentén vertikális elmozdulás tapasztalható. Ezt a vonalat transzkurrens vetőnek vagy szubdukciós zónának is tartják. A mozgások haránttöréseket hoztak létre a kőzetlemezben, ezek közül legfontosabb a Balaton–Darnó-vonallal párhuzamos , valamint a pásztát keresztben átszelő móri-árok, , a és a . Ezen törésvonalak mentén szakadtak fel Magyarország legnagyobb földrengései, így az 1956-os dunaharaszti, 1985-ös berhidai és a 2011-es oroszlányi földrengés is. A pásztában már képződmények is felismerhetők; elsősorban a Balaton-felvidéken a flis jellegű üledékek és az azt tarkító vulkanitok. Az gránitbenyomulások tördelték össze. A haránttörések már a fiatalabb mozgásokkal alakultak ki. (hu)
|
