| dbo:abstract
|
- A közönséges lápcsillag (Narthecium ossifragum) nyugat-európai elterjedésű növényfaj, amely nedves, lápos élőhelyeken fordul elő, körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságig. Csomósan növekedő, szőrtelen, évelő növény, levelei keskenyek. Füzérvirágzatban növő sárga virágjait nyáron hozza; fényes narancssárga színű terméseit a Shetland-szigetek lakói régen a sáfrány helyett használták színezőanyagként. Angol elnevezése (Bog asphodel) megtévesztő, mert valójában nincs közeli rokonságban az Asphodelus nemzetséggel. Latin faji epitethonja gyönge csontot jelent, és arra a régi hiedelemre utal, mely szerint azoknak a juhoknak, amelyek ebből a növényből táplálkoznak, törékenyek, gyengék lesznek a csontjaik. A hiedelem feltételezhető eredete abban kereshető, hogy a kalciumban szegény étrenden tartott birkák csontjai valóban gyengék lesznek, a lápcsillag pedig kimondottan kedveli a savanyú, kalciumban szegény talajokat. Norvégiában a birkák egyfajta betegségét okozó növényként tartják számon a fajt. Nem minden forrás állítja, hogy a növény mérgező, így valószínűnek tűnik, hogy a faj által mutatott toxicitás a növény által egy gombás fertőzésre adott élettani válasz mellékhatása lehet. (hu)
- A közönséges lápcsillag (Narthecium ossifragum) nyugat-európai elterjedésű növényfaj, amely nedves, lápos élőhelyeken fordul elő, körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságig. Csomósan növekedő, szőrtelen, évelő növény, levelei keskenyek. Füzérvirágzatban növő sárga virágjait nyáron hozza; fényes narancssárga színű terméseit a Shetland-szigetek lakói régen a sáfrány helyett használták színezőanyagként. Angol elnevezése (Bog asphodel) megtévesztő, mert valójában nincs közeli rokonságban az Asphodelus nemzetséggel. Latin faji epitethonja gyönge csontot jelent, és arra a régi hiedelemre utal, mely szerint azoknak a juhoknak, amelyek ebből a növényből táplálkoznak, törékenyek, gyengék lesznek a csontjaik. A hiedelem feltételezhető eredete abban kereshető, hogy a kalciumban szegény étrenden tartott birkák csontjai valóban gyengék lesznek, a lápcsillag pedig kimondottan kedveli a savanyú, kalciumban szegény talajokat. Norvégiában a birkák egyfajta betegségét okozó növényként tartják számon a fajt. Nem minden forrás állítja, hogy a növény mérgező, így valószínűnek tűnik, hogy a faj által mutatott toxicitás a növény által egy gombás fertőzésre adott élettani válasz mellékhatása lehet. (hu)
|
