| dbo:abstract
|
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetővé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segítik elő. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s ő is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számítógépen keresztüli kommunikációnál különböző típusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. Segítségükkel az azonos érdeklődési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakító szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySpace, a Facebook, az iwiw vagy a média-oldalak mint a Flickr (kép) és YouTube (video-tár), illetve a kereskedelmi oldalak, mint az Amazon webes áruház és az E-bay. Ezeknek az oldalaknak az alapjai a közösségi szoftverek. A legtöbb közösségi szoftver a közösség által fejleszthető, alakítható szoftver, a felhasználók által különböző, a szoftverhez illeszkedő alkalmazások, segédprogramok fejleszthetőek hozzá (például a Facebookban a felhasználók által létrehozott játékok), adatok, média fájlok tölthetőek fel rájuk és különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Közösségi jelzővel illethetünk korábbi alkalmazásokat is, például az adott témakör köré csoportosulók levelezőlistái, vagy a Usenet – aszinkron vitafórum, eszmecserék hírcsoportonkénti gyűjtőhelye. Legtöbbször azonban a kifejezést a blogokra és wikikre alkalmazzák. Manapság a közösségi szoftver kifejezést nem egy szoftvertípus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettő vagy ennél több alkalmazást használva történő számítógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztő kommunikációt értik alatta. A szociális szoftverek egyik típusa olyan, alulról felfelé épülő, bottom-up közösséget hoz létre, amelynek tagsága önkéntes alapú, a tagok saját jó hírnevük kovácsai, reputációjuk a többi felhasználó bizalmától függően alakul, valamint a közösség célját, küldetését, fejlesztését, irányítását, használatának szabályait is a felhasználók határozzák meg. Ezeknél nem fogja a moderátor, egy felsőbb hatóság mereven körülhatárolni a tagok mozgásterét, mint ahogy az a felülről-lefelé történő, top-down fejlesztéseknél megszokott, így a felhasználók szabadabban mozoghatnak, ezáltal az ilyen bottom-up közösségi szoftverek mindig több taggal büszkélkedhetnek mint a hasonló érdekű, ám top-down kialakítású társaik.Például a tikiwiki erőteljesebben kontrollálja a felkerülő tartalmat, aminek hozadéka, hogy csak néhány felhasználó tudja szerkeszteni és olvasni is a véletlenszerűen választott oldalakat. Ezzel szemben a mediawiki szabad kezet ad a felhasználónak, így nagyobb a közössége is. A közösségi szoftverek a közösségi hálózatok jellemvonásait tükrözik. Minden közösségi szoftver rendszerben linkek kapcsolják össze a felhasználókat, akik személyazonosságukat a saját felhasználói oldalukon határozhatják meg, amelynek részletessége illetve irányultsága különböző lehet. Például a Wikipédia felhasználói lapjain gyakran találunk különösen részletes ismertetést a létrehozó személyről. A közösségi szoftvernek vannak egymással összekapcsolt és egymással kapcsolatban nem álló felhasználói, illetve léteznek aszimmetrikus kapcsolatok is, amikor az egyik tag kapcsolódik a másikra, viszont ez fordítva nem történik meg. A felhasználó eldöntheti, hogy fogad-e a vele kapcsolatban nem álló másik felhasználóktól érkező bármilyen tartamot. A közösségi szoftver korai megnyilvánulásai az e-mail, a hírcsoportok (newsgroups), virtuális közösségek és csoportszoftverek (groupware), amelyek jellemzően valamilyen hálózati megoldáson keresztül teszik lehetővé az információk elérését és megosztását a felek között (például Lotus Notes és Novell GroupWise). A közösségi szoftver a Web 2.0 technológia része, alkalmazása ma már a nem internet-alapú, számítógépekre telepített szoftverek használatát is helyettesítheti, és ha a fejlődés ilyen irányban halad a továbbiakban, sok hagyományos számítógépes szoftvert szoríthat még ki a piacról. (hu)
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetővé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segítik elő. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s ő is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számítógépen keresztüli kommunikációnál különböző típusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. Segítségükkel az azonos érdeklődési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakító szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySpace, a Facebook, az iwiw vagy a média-oldalak mint a Flickr (kép) és YouTube (video-tár), illetve a kereskedelmi oldalak, mint az Amazon webes áruház és az E-bay. Ezeknek az oldalaknak az alapjai a közösségi szoftverek. A legtöbb közösségi szoftver a közösség által fejleszthető, alakítható szoftver, a felhasználók által különböző, a szoftverhez illeszkedő alkalmazások, segédprogramok fejleszthetőek hozzá (például a Facebookban a felhasználók által létrehozott játékok), adatok, média fájlok tölthetőek fel rájuk és különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Közösségi jelzővel illethetünk korábbi alkalmazásokat is, például az adott témakör köré csoportosulók levelezőlistái, vagy a Usenet – aszinkron vitafórum, eszmecserék hírcsoportonkénti gyűjtőhelye. Legtöbbször azonban a kifejezést a blogokra és wikikre alkalmazzák. Manapság a közösségi szoftver kifejezést nem egy szoftvertípus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettő vagy ennél több alkalmazást használva történő számítógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztő kommunikációt értik alatta. A szociális szoftverek egyik típusa olyan, alulról felfelé épülő, bottom-up közösséget hoz létre, amelynek tagsága önkéntes alapú, a tagok saját jó hírnevük kovácsai, reputációjuk a többi felhasználó bizalmától függően alakul, valamint a közösség célját, küldetését, fejlesztését, irányítását, használatának szabályait is a felhasználók határozzák meg. Ezeknél nem fogja a moderátor, egy felsőbb hatóság mereven körülhatárolni a tagok mozgásterét, mint ahogy az a felülről-lefelé történő, top-down fejlesztéseknél megszokott, így a felhasználók szabadabban mozoghatnak, ezáltal az ilyen bottom-up közösségi szoftverek mindig több taggal büszkélkedhetnek mint a hasonló érdekű, ám top-down kialakítású társaik.Például a tikiwiki erőteljesebben kontrollálja a felkerülő tartalmat, aminek hozadéka, hogy csak néhány felhasználó tudja szerkeszteni és olvasni is a véletlenszerűen választott oldalakat. Ezzel szemben a mediawiki szabad kezet ad a felhasználónak, így nagyobb a közössége is. A közösségi szoftverek a közösségi hálózatok jellemvonásait tükrözik. Minden közösségi szoftver rendszerben linkek kapcsolják össze a felhasználókat, akik személyazonosságukat a saját felhasználói oldalukon határozhatják meg, amelynek részletessége illetve irányultsága különböző lehet. Például a Wikipédia felhasználói lapjain gyakran találunk különösen részletes ismertetést a létrehozó személyről. A közösségi szoftvernek vannak egymással összekapcsolt és egymással kapcsolatban nem álló felhasználói, illetve léteznek aszimmetrikus kapcsolatok is, amikor az egyik tag kapcsolódik a másikra, viszont ez fordítva nem történik meg. A felhasználó eldöntheti, hogy fogad-e a vele kapcsolatban nem álló másik felhasználóktól érkező bármilyen tartamot. A közösségi szoftver korai megnyilvánulásai az e-mail, a hírcsoportok (newsgroups), virtuális közösségek és csoportszoftverek (groupware), amelyek jellemzően valamilyen hálózati megoldáson keresztül teszik lehetővé az információk elérését és megosztását a felek között (például Lotus Notes és Novell GroupWise). A közösségi szoftver a Web 2.0 technológia része, alkalmazása ma már a nem internet-alapú, számítógépekre telepített szoftverek használatát is helyettesítheti, és ha a fejlődés ilyen irányban halad a továbbiakban, sok hagyományos számítógépes szoftvert szoríthat még ki a piacról. (hu)
|
