| dbo:abstract
|
- Küknosz (görög betűkkel Κύκνος) a görög mitológia egyik legendás alakja, nevének jelentése „hattyú”. Talán négy – vagy több – különböző Küknosz is volt, de az is lehet, hogy mindegyik legendakör végső soron ugyanarra a személyre vezethető vissza. Az egyik legendárium szerint Poszeidón és fia. Anyja kitette a tengerpartra és pásztorok nevelték fel. Ez a motívum széles körben elterjedt toposz az egész ókori Keleten. Nevét a feje felett szálló hattyúkról kapta. Fehér bőrű, óriás termetű férfi lett, akit nem fogott fegyver és haragos természetű volt. Valahol Trója környékén uralkodott. Első felesége , Laomedón leánya, majd , leányát vette el. A második feleség óhajára első két gyermekét – és – egy ládában a tengerbe dobta. Philonomé ugyanis beleszeretett Tenészbe, aki nem viszonozta a szerelmét, ezért az asszony fajtalankodással vádolta Küknosz előtt. Ebben fuvolás volt segítségére, aki tanúskodott a fiú ellen. Kihalászták azonban őket a tengerből Leukophrüsz-szigetén, ahol Tenész letelepedett és önálló királyságot alapított. A szigetet attól kezdve -szigetnek nevezték, ma . Amikor Philonomé hazugsága kiderült, az asszonyt elevenen eltemették, a fuvolást pedig megkövezték. Fiával, Tenésszel vonult a trójai háborúba Trója oldalán. Itt érte a veszte halála után: Akhilleusz – a másik szinte sebezhetetlen hérosz – a sisakszíjával fojtotta meg (vagy kővel verte fejbe). A sebezhetetlen hős halála megijesztette a trójaiakat és szövetségeseiket, meglepetésük elegendő időt hagyott az akhájok partraszállására. Poszeidón hattyúvá változtatta halott fiát és még elszántabban segítette a továbbiakban Tróját. Ez a homéroszi verzió az, amelyik miatt az első ismert viluszai királlyal, Kukunnisszal azonosítható. (hu)
- Küknosz (görög betűkkel Κύκνος) a görög mitológia egyik legendás alakja, nevének jelentése „hattyú”. Talán négy – vagy több – különböző Küknosz is volt, de az is lehet, hogy mindegyik legendakör végső soron ugyanarra a személyre vezethető vissza. Az egyik legendárium szerint Poszeidón és fia. Anyja kitette a tengerpartra és pásztorok nevelték fel. Ez a motívum széles körben elterjedt toposz az egész ókori Keleten. Nevét a feje felett szálló hattyúkról kapta. Fehér bőrű, óriás termetű férfi lett, akit nem fogott fegyver és haragos természetű volt. Valahol Trója környékén uralkodott. Első felesége , Laomedón leánya, majd , leányát vette el. A második feleség óhajára első két gyermekét – és – egy ládában a tengerbe dobta. Philonomé ugyanis beleszeretett Tenészbe, aki nem viszonozta a szerelmét, ezért az asszony fajtalankodással vádolta Küknosz előtt. Ebben fuvolás volt segítségére, aki tanúskodott a fiú ellen. Kihalászták azonban őket a tengerből Leukophrüsz-szigetén, ahol Tenész letelepedett és önálló királyságot alapított. A szigetet attól kezdve -szigetnek nevezték, ma . Amikor Philonomé hazugsága kiderült, az asszonyt elevenen eltemették, a fuvolást pedig megkövezték. Fiával, Tenésszel vonult a trójai háborúba Trója oldalán. Itt érte a veszte halála után: Akhilleusz – a másik szinte sebezhetetlen hérosz – a sisakszíjával fojtotta meg (vagy kővel verte fejbe). A sebezhetetlen hős halála megijesztette a trójaiakat és szövetségeseiket, meglepetésük elegendő időt hagyott az akhájok partraszállására. Poszeidón hattyúvá változtatta halott fiát és még elszántabban segítette a továbbiakban Tróját. Ez a homéroszi verzió az, amelyik miatt az első ismert viluszai királlyal, Kukunnisszal azonosítható. (hu)
|
