| dbo:abstract
|
- Tótsolymosi Apród Küküllei János (Tótselymes, 1320 – 1393) magyar történetíró. Kezdetben a különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a középkori magyar irodalomban. szerint ő állította össze és részben írta a Képes krónika szövegét. (hu)
- Tótsolymosi Apród Küküllei János (Tótselymes, 1320 – 1393) magyar történetíró. Kezdetben a különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a középkori magyar irodalomban. szerint ő állította össze és részben írta a Képes krónika szövegét. (hu)
|
