| dbo:abstract
|
- A Kő-pataki-völgy (szlovákul Skalnatá dolina, lengyelül Dolina Łomnicka) a Lomnici-csúcs masszívumában lévő függővölgy a Magas-Tátrában, Szlovákiában. Határai északkeletről maga a Lomnici-csúcs, a Lomnici-csúcs G-DK. válla, a Lomnici-csúcs északkeleti válla (Villa-gerinc) valamint a Késmárki-csúcs délkeleti kiágazása. A délkeleti oldalán lévő meredeken esik le az alatta lévő erdőbe, ahol a völgy elveszti völgyi jellegét. A morénagáttól (1762 m) a aljáig a völgy kb. 1,5 km hosszú. Neve jól jellemzi a völgyet. Többnyire kopár, kőtömbökkel kitöltött, gyér növényzetű völgy. Neve eredetileg Lomnici-völgy volt, a benne található Kő-pataki-tavat is Lomnici-tónak hívták. A régi név a Kakaslomnic község tulajdonviszonyát fejezte ki, a környék e község határában volt. A középkorban a mai Tátralomnic környékén volt egy egész évben működő major. A mai Kő-pataki-völgyben juhokat legeltettek. A juhok patái felsértették a vékony földréteget, amelyet aztán a nagy esők lemostak a völgy alatti erdőbe. A völgy jellege megváltozott, ezt követte a névváltozás is. Bár a major már a 14. században megszűnt, a völgy nem heverte ki a legeltetés következményét – ezért a hajdani kiszáradása után ma a Kő-pataki-tó is hamarosan erre a sorsra jut majd. A név valójában tévedés következménye. 1717-ben ifjabb Buchholtz György a mai Kő-pataki-tavat „Stagum rupicapricum”-ként és „Steinbock See”-ként említi. A cipszerek a zergéket nem Gemse-nek hívták, hanem Steinbocknak, ami valójában az Alpokban élő kőszáli kecske. A kőszáli kecske irodalmi neve is Steinbock. Nyomtatási hiba következménye, hogy a Steinbock-ból Steinbach (=kő-patak) lett. A hibás elnevezést mások is átvették, rövid idő alatt meghonosodott, sőt alapja volt a környékbeli objektumok elnevezésének is. A többi nyelvbe fordítás útján már így került át. (hu)
- A Kő-pataki-völgy (szlovákul Skalnatá dolina, lengyelül Dolina Łomnicka) a Lomnici-csúcs masszívumában lévő függővölgy a Magas-Tátrában, Szlovákiában. Határai északkeletről maga a Lomnici-csúcs, a Lomnici-csúcs G-DK. válla, a Lomnici-csúcs északkeleti válla (Villa-gerinc) valamint a Késmárki-csúcs délkeleti kiágazása. A délkeleti oldalán lévő meredeken esik le az alatta lévő erdőbe, ahol a völgy elveszti völgyi jellegét. A morénagáttól (1762 m) a aljáig a völgy kb. 1,5 km hosszú. Neve jól jellemzi a völgyet. Többnyire kopár, kőtömbökkel kitöltött, gyér növényzetű völgy. Neve eredetileg Lomnici-völgy volt, a benne található Kő-pataki-tavat is Lomnici-tónak hívták. A régi név a Kakaslomnic község tulajdonviszonyát fejezte ki, a környék e község határában volt. A középkorban a mai Tátralomnic környékén volt egy egész évben működő major. A mai Kő-pataki-völgyben juhokat legeltettek. A juhok patái felsértették a vékony földréteget, amelyet aztán a nagy esők lemostak a völgy alatti erdőbe. A völgy jellege megváltozott, ezt követte a névváltozás is. Bár a major már a 14. században megszűnt, a völgy nem heverte ki a legeltetés következményét – ezért a hajdani kiszáradása után ma a Kő-pataki-tó is hamarosan erre a sorsra jut majd. A név valójában tévedés következménye. 1717-ben ifjabb Buchholtz György a mai Kő-pataki-tavat „Stagum rupicapricum”-ként és „Steinbock See”-ként említi. A cipszerek a zergéket nem Gemse-nek hívták, hanem Steinbocknak, ami valójában az Alpokban élő kőszáli kecske. A kőszáli kecske irodalmi neve is Steinbock. Nyomtatási hiba következménye, hogy a Steinbock-ból Steinbach (=kő-patak) lett. A hibás elnevezést mások is átvették, rövid idő alatt meghonosodott, sőt alapja volt a környékbeli objektumok elnevezésének is. A többi nyelvbe fordítás útján már így került át. (hu)
|
