| dbo:abstract
|
- A Kőhíd (macedón nyelven: Камен мост, Albánul: Ura e gurit, Törökül: Taşköprü), a Vardar folyó felett átívelő híd, Szkopjében, Észak-Macedónia fővárosában. 1350-ben épült. A jelenlegi kőhíd római alapokra épült, 1451 és 1469 között, és II. Mehmed oszmán szultán építtette. A Kőhíd tömör kőtömbökből épül, és szilárd oszlopok támasztják alá, amelyek 12 félkörívvel vannak összekötve. A híd 214 m hosszú és 6 m széles. A hidat Szkopje szimbólumának tekintik, és ez a város címerének fő eleme, amelyet beépítettek a város zászlajába is. A kőhíd nagy része az oszmán időszakból származik. Történelmi bizonyítékok vannak arra, hogy az 1555-ös nagy földrengés során négy oszlopa is súlyosan megrongálódott. Ezen a hídon néhány kivégzés is történt, például Karposh kivégzése 1689-ben. 1944-ben a nácik robbanóanyagot helyeztek el a hídon. A városi elöljáróinak kérésére a németek az utolsó pillanatban feladták tervüket, és a hidat megmentették a pusztulástól. (hu)
- A Kőhíd (macedón nyelven: Камен мост, Albánul: Ura e gurit, Törökül: Taşköprü), a Vardar folyó felett átívelő híd, Szkopjében, Észak-Macedónia fővárosában. 1350-ben épült. A jelenlegi kőhíd római alapokra épült, 1451 és 1469 között, és II. Mehmed oszmán szultán építtette. A Kőhíd tömör kőtömbökből épül, és szilárd oszlopok támasztják alá, amelyek 12 félkörívvel vannak összekötve. A híd 214 m hosszú és 6 m széles. A hidat Szkopje szimbólumának tekintik, és ez a város címerének fő eleme, amelyet beépítettek a város zászlajába is. A kőhíd nagy része az oszmán időszakból származik. Történelmi bizonyítékok vannak arra, hogy az 1555-ös nagy földrengés során négy oszlopa is súlyosan megrongálódott. Ezen a hídon néhány kivégzés is történt, például Karposh kivégzése 1689-ben. 1944-ben a nácik robbanóanyagot helyeztek el a hídon. A városi elöljáróinak kérésére a németek az utolsó pillanatban feladták tervüket, és a hidat megmentették a pusztulástól. (hu)
|
