| dbo:abstract
|
- A Kőszegi-hegység (németül Günser Gebirge vagy Günser Bergland, horvátul Kiseško gorje) az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a , északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a és a határolja. Legmagasabb csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja. Egyes földrajztudományi tájfelosztások a Kőszegi-hegység részeként kezelik az ausztriai Borostyánkői-hegységet is, míg az ellenkező nézetet vallók azzal érvelnek, hogy a Gyöngyösfői-hágó két, szerkezetileg elkülönülő tájra osztja a eme vonulatait. Ez utóbbi, elfogadottabb álláspont szerint a Kőszegi-hegység csupán a hágótól keletre elterülő hegységtömböt foglalja magába. A Kőszegi-hegység tektonikai ablak, a rohonci ablakcsoport (Möltern, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) része, ahol a későbbi rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen. A pusztán magyarországi kontextusban kidolgozott Magyarország földrajzi kistájainak katasztere a határon átívelő Magyarországra eső egyharmadát fogja fel Kőszegi-hegységként. (hu)
- A Kőszegi-hegység (németül Günser Gebirge vagy Günser Bergland, horvátul Kiseško gorje) az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a , északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a és a határolja. Legmagasabb csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja. Egyes földrajztudományi tájfelosztások a Kőszegi-hegység részeként kezelik az ausztriai Borostyánkői-hegységet is, míg az ellenkező nézetet vallók azzal érvelnek, hogy a Gyöngyösfői-hágó két, szerkezetileg elkülönülő tájra osztja a eme vonulatait. Ez utóbbi, elfogadottabb álláspont szerint a Kőszegi-hegység csupán a hágótól keletre elterülő hegységtömböt foglalja magába. A Kőszegi-hegység tektonikai ablak, a rohonci ablakcsoport (Möltern, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) része, ahol a későbbi rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen. A pusztán magyarországi kontextusban kidolgozott Magyarország földrajzi kistájainak katasztere a határon átívelő Magyarországra eső egyharmadát fogja fel Kőszegi-hegységként. (hu)
|
