| dbo:abstract
|
- A La Manche (IPA: [lɑ̃ mɑ̃ʃ], jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével. A La Manche 563 kilométer hosszú, legszélesebb részén 240, legkeskenyebb pontján (Dover és a Cap Gris-Nez között, a Doveri-szorosban) pedig 34 kilométer széles. A Doveri-szoros a La Manche legkeletibb része, ezen túl kezdődik az Északi-tenger. Az ókori Római Birodalom idejében latinul Oceanus Britannicusnak („Brit-óceán”) nevezték, 1549-ig elfogadott neve volt a Brit-tenger. A La Manche viszonylag sekély, a legnagyobb mélysége 172 m. Legszélesebb részén átlagos mélysége 120 méter, de Dover és Calais között csak 45 méter. Innen még keletebbre egészen 26 méterig sekélyül a „Széles Tizennégyesek” (angolul Broad Fourteens) nevű északi-tengeri területen, ahol valaha földhíd létezett Kelet-Anglia és Németalföld között. A Csatorna-szigetek a La Manche-ban fekszenek, közel a francia oldalhoz. A La Manche nyugati végét a brit oldalon a Scilly-szigetek, a francia oldalon Ushant szigete jelzi. A La Manche francia elnevezéséről kapta nevét a franciaországi Manche megye, melynek része a Csatornába benyúló is. (hu)
- A La Manche (IPA: [lɑ̃ mɑ̃ʃ], jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével. A La Manche 563 kilométer hosszú, legszélesebb részén 240, legkeskenyebb pontján (Dover és a Cap Gris-Nez között, a Doveri-szorosban) pedig 34 kilométer széles. A Doveri-szoros a La Manche legkeletibb része, ezen túl kezdődik az Északi-tenger. Az ókori Római Birodalom idejében latinul Oceanus Britannicusnak („Brit-óceán”) nevezték, 1549-ig elfogadott neve volt a Brit-tenger. A La Manche viszonylag sekély, a legnagyobb mélysége 172 m. Legszélesebb részén átlagos mélysége 120 méter, de Dover és Calais között csak 45 méter. Innen még keletebbre egészen 26 méterig sekélyül a „Széles Tizennégyesek” (angolul Broad Fourteens) nevű északi-tengeri területen, ahol valaha földhíd létezett Kelet-Anglia és Németalföld között. A Csatorna-szigetek a La Manche-ban fekszenek, közel a francia oldalhoz. A La Manche nyugati végét a brit oldalon a Scilly-szigetek, a francia oldalon Ushant szigete jelzi. A La Manche francia elnevezéséről kapta nevét a franciaországi Manche megye, melynek része a Csatornába benyúló is. (hu)
|
