| dbo:abstract
|
- A labinoti konferenciák (albán Konferencat e Labinotit) a második világháborús Albánia történetének meghatározó eseménysorozata, az Albán Kommunista Párt és a főhadiszállásán, Labinotban 1943 március és szeptembere között megrendezett politikai gyűlések voltak. Az első, márciusi konferencia történelmi jelentősége abban állt, hogy ekkor alakultak meg a későbbi állampárt vezető politikai testületei, továbbá Enver Hoxhát választották meg a pártfőtitkári tisztségbe, aki ettől kezdve négy évtizeden át az albán kommunisták megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezetője volt. A második, júliusban sorra kerülő konferencián megalakult a kommunista vezetés alatt álló harcoló alakulat, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg. Parancsnoka Spiro Moisiu, politikai biztosa Enver Hoxha lett; Hoxha személye garanciát jelentett arra, hogy az osztályharcszemlélet jegyében, az eredeti elképzelésekkel szemben az új harcoló alakulat nem az ország szabadságáért küzdő politikai erőket egyesítő, hanem a kommunisták hatalomra jutását elősegítő hadsereg lesz. A harmadik és utolsó, szeptemberben megrendezett konferencián került sor arra a meghatározó ideológiai váltásra, amelynek értelmében a nem kommunista politikai szervezeteket és harcoló alakulatokat árulóként bélyegezték meg, és harcot hirdettek ellenük. Ezzel a megszállók ellen vívott háború hátországában kezdetét vette a különböző politikai gondolkodású albánok közötti testvérharc is, amelynek lezárultával 1944 őszén az Albán Kommunista Párt a hatalom egyedüli lehetséges birtokosaként maradt a felszabadított ország politikai színpadán. (hu)
- A labinoti konferenciák (albán Konferencat e Labinotit) a második világháborús Albánia történetének meghatározó eseménysorozata, az Albán Kommunista Párt és a főhadiszállásán, Labinotban 1943 március és szeptembere között megrendezett politikai gyűlések voltak. Az első, márciusi konferencia történelmi jelentősége abban állt, hogy ekkor alakultak meg a későbbi állampárt vezető politikai testületei, továbbá Enver Hoxhát választották meg a pártfőtitkári tisztségbe, aki ettől kezdve négy évtizeden át az albán kommunisták megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezetője volt. A második, júliusban sorra kerülő konferencián megalakult a kommunista vezetés alatt álló harcoló alakulat, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg. Parancsnoka Spiro Moisiu, politikai biztosa Enver Hoxha lett; Hoxha személye garanciát jelentett arra, hogy az osztályharcszemlélet jegyében, az eredeti elképzelésekkel szemben az új harcoló alakulat nem az ország szabadságáért küzdő politikai erőket egyesítő, hanem a kommunisták hatalomra jutását elősegítő hadsereg lesz. A harmadik és utolsó, szeptemberben megrendezett konferencián került sor arra a meghatározó ideológiai váltásra, amelynek értelmében a nem kommunista politikai szervezeteket és harcoló alakulatokat árulóként bélyegezték meg, és harcot hirdettek ellenük. Ezzel a megszállók ellen vívott háború hátországában kezdetét vette a különböző politikai gondolkodású albánok közötti testvérharc is, amelynek lezárultával 1944 őszén az Albán Kommunista Párt a hatalom egyedüli lehetséges birtokosaként maradt a felszabadított ország politikai színpadán. (hu)
|
