| dbo:abstract
|
- A Lady Chatterley's Lover című regényt D. H. Lawrence írta 1928-ban, ugyanebben az évben egy firenzei magánnyomdában jelent meg. Az Egyesült Királyságban 1960-ig nem jelent meg nyomtatásban, ekkor viszont a megjelenés napján elfogyott mind a 200 000 példány. Magyarul először a Nova Irodalmi Intézetnél jelent meg a mű, fordításában, 1933-ban, Lady Chatterley és a kedvese címmel, majd a Magvető Könyvkiadónál , fordításában, 1983-ban. Harmadik fordítását végezte, 2008-ban és az Ulpius-ház adta ki. Lawrence először a Tenderness címet akarta adni a könyvnek, és az eredeti kéziraton jelentős változtatásokat hajtott végre, hogy megfeleljen az olvasók igényeinek. Három különböző változatát adták ki.[forrás?] A könyv kiadása botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt, és a és tabunak tekintett fuck és hasonló szavak nyomtatott formában való megjelenése miatt, de főleg azért, mert a két szerető közül a férfi volt, a nő pedig arisztokrata. 1960-ban Londonban pert indítottak a regény kiadója ellen pornográfia címén az előző évben életbe léptetett pornográfiaellenes törvény (Obscene Publications Act) alapján. Az esküdtszék a kiadót nem találta bűnösnek. (hu)
- A Lady Chatterley's Lover című regényt D. H. Lawrence írta 1928-ban, ugyanebben az évben egy firenzei magánnyomdában jelent meg. Az Egyesült Királyságban 1960-ig nem jelent meg nyomtatásban, ekkor viszont a megjelenés napján elfogyott mind a 200 000 példány. Magyarul először a Nova Irodalmi Intézetnél jelent meg a mű, fordításában, 1933-ban, Lady Chatterley és a kedvese címmel, majd a Magvető Könyvkiadónál , fordításában, 1983-ban. Harmadik fordítását végezte, 2008-ban és az Ulpius-ház adta ki. Lawrence először a Tenderness címet akarta adni a könyvnek, és az eredeti kéziraton jelentős változtatásokat hajtott végre, hogy megfeleljen az olvasók igényeinek. Három különböző változatát adták ki.[forrás?] A könyv kiadása botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt, és a és tabunak tekintett fuck és hasonló szavak nyomtatott formában való megjelenése miatt, de főleg azért, mert a két szerető közül a férfi volt, a nő pedig arisztokrata. 1960-ban Londonban pert indítottak a regény kiadója ellen pornográfia címén az előző évben életbe léptetett pornográfiaellenes törvény (Obscene Publications Act) alapján. Az esküdtszék a kiadót nem találta bűnösnek. (hu)
|
