| dbo:abstract
|
- A lajtamészkő a mészkövek egyik jellegzetes típusa. Kora 13–16 millió év, a miocén kor badeni emeletének középső és felső szakaszában képződött. A középsőben az „alsó lajtamészkő”, a felsőben a „felső lajtamészkő”. A névadó kőzet egy jól körülhatárolható területen ülepedett le, mint a neve is utal rá a Lajta-folyó melletti Lajta-hegység tágabb környékén, átlagban 150 méter vastagságú összletként. A sorozat gyengén rétegzett. A Soproni-hegység egyedi fedőkőzete, amely a miocénben a Kárpát-medence területén elterülő Paratethys-maradvány, a Pannon-tenger egyik lassan lefűződő, egyre kevésbé sós, tavi jellegű, kis mélységű vizeiben ülepedett le. A lajtamészkőhöz hasonló korú, állagú és ősmaradvány-tartalmú kőzetek több helyen előfordulnak Magyarországon (például a Visegrádi-hegységben), így sokszor lajtamészkőnek neveznek szinte minden miocén korú mészkövet, mint a Tétényi-fennsíkon lerakódó miocén korú, durvaszemű mészköveit. Ezeket a képződményeket sokszor vagy beékelődések tarkítják. (hu)
- A lajtamészkő a mészkövek egyik jellegzetes típusa. Kora 13–16 millió év, a miocén kor badeni emeletének középső és felső szakaszában képződött. A középsőben az „alsó lajtamészkő”, a felsőben a „felső lajtamészkő”. A névadó kőzet egy jól körülhatárolható területen ülepedett le, mint a neve is utal rá a Lajta-folyó melletti Lajta-hegység tágabb környékén, átlagban 150 méter vastagságú összletként. A sorozat gyengén rétegzett. A Soproni-hegység egyedi fedőkőzete, amely a miocénben a Kárpát-medence területén elterülő Paratethys-maradvány, a Pannon-tenger egyik lassan lefűződő, egyre kevésbé sós, tavi jellegű, kis mélységű vizeiben ülepedett le. A lajtamészkőhöz hasonló korú, állagú és ősmaradvány-tartalmú kőzetek több helyen előfordulnak Magyarországon (például a Visegrádi-hegységben), így sokszor lajtamészkőnek neveznek szinte minden miocén korú mészkövet, mint a Tétényi-fennsíkon lerakódó miocén korú, durvaszemű mészköveit. Ezeket a képződményeket sokszor vagy beékelődések tarkítják. (hu)
|
