| dbo:abstract
|
- A lakoták vagy tetonok, teton sziúk hét rokon sziú törzset összefoglaló indián szövetség, melynek neve Očhéthi Šakówiŋ, azaz a Hét Tanácstűz Népe. A Thítȟuŋwaŋ-k vagy tetonok (a név eredete tisztázatlan, jelentése talán "a préri lakói". A név a helyiek archaikus nyelvéből származik, akik viszont szívesebben nevezték magukat Lakȟóta néven.): Ők voltak a nyugati sziúk, akik vadászó és harcos kultúrájukról váltak ismertté és gyakran lakota néven emlegetik őket. A lakoták egyike az észak-amerikai síksági indiánoknak. Nyelvük a (Lakȟótiyapi), mely a három sziú nyelvből a legnyugatabbi; persze manapság emellett az angolt is beszélik. Vallás szerint tartozhatnak: a Native American Church-hoz (Amerikai Őslakosok Vallási Mozgalomhoz), a Nap Tánchoz vagy a kereszténységhez. Az 1990-es évek népszámlálása szerint 103 255-ön tartották magukat sziú indiánnak; ezekből 55 000-en lakotának. Manapság a földjeik Észak- és Dél-Dakota államokban vannak. A kanadai Manitoba és Saskatchewan tartományok déli részén is élnek és lakoták, ők együttesen 6000 lelket számlálnak. A lakota szövetség a következő hét törzsből áll: , (húgpápá, hunkpapha), , (mnikhóvozsu), , (itázipcshó) és az (two kettle). Leghíresebb lakota személyek: a hunkpapa Ülő Bika (Tatanka Ijotake, Sitting Bull, 1831 – 1890. december 15.), a minikondzsu (Maȟpíya Ičáȟtagya vagy Maȟpíya Íyapat’o, c. 1838 – 1905. szeptember 5.), az oglala (Tȟašúŋke Witkó, Crazy Horse, c. 1842 – 1877. szeptember 5.), az oglala (Maȟpíya Lúta, 1822 – 1909. december 10.), az oglala Black Elk (Hehaka Sapa, 1863. december – 1950. augusztus 19.), a brulé (Siŋté Glešká Spotted Tail c. 1823 – 1881. augusztus 5.) és az oglala (Makata Taka Hela, 1938. június 30.). (hu)
- A lakoták vagy tetonok, teton sziúk hét rokon sziú törzset összefoglaló indián szövetség, melynek neve Očhéthi Šakówiŋ, azaz a Hét Tanácstűz Népe. A Thítȟuŋwaŋ-k vagy tetonok (a név eredete tisztázatlan, jelentése talán "a préri lakói". A név a helyiek archaikus nyelvéből származik, akik viszont szívesebben nevezték magukat Lakȟóta néven.): Ők voltak a nyugati sziúk, akik vadászó és harcos kultúrájukról váltak ismertté és gyakran lakota néven emlegetik őket. A lakoták egyike az észak-amerikai síksági indiánoknak. Nyelvük a (Lakȟótiyapi), mely a három sziú nyelvből a legnyugatabbi; persze manapság emellett az angolt is beszélik. Vallás szerint tartozhatnak: a Native American Church-hoz (Amerikai Őslakosok Vallási Mozgalomhoz), a Nap Tánchoz vagy a kereszténységhez. Az 1990-es évek népszámlálása szerint 103 255-ön tartották magukat sziú indiánnak; ezekből 55 000-en lakotának. Manapság a földjeik Észak- és Dél-Dakota államokban vannak. A kanadai Manitoba és Saskatchewan tartományok déli részén is élnek és lakoták, ők együttesen 6000 lelket számlálnak. A lakota szövetség a következő hét törzsből áll: , (húgpápá, hunkpapha), , (mnikhóvozsu), , (itázipcshó) és az (two kettle). Leghíresebb lakota személyek: a hunkpapa Ülő Bika (Tatanka Ijotake, Sitting Bull, 1831 – 1890. december 15.), a minikondzsu (Maȟpíya Ičáȟtagya vagy Maȟpíya Íyapat’o, c. 1838 – 1905. szeptember 5.), az oglala (Tȟašúŋke Witkó, Crazy Horse, c. 1842 – 1877. szeptember 5.), az oglala (Maȟpíya Lúta, 1822 – 1909. december 10.), az oglala Black Elk (Hehaka Sapa, 1863. december – 1950. augusztus 19.), a brulé (Siŋté Glešká Spotted Tail c. 1823 – 1881. augusztus 5.) és az oglala (Makata Taka Hela, 1938. június 30.). (hu)
|
