| dbo:abstract
|
- Lamastu (akkád: DLa-maš-tu(m), sumer: Dimme 𒀭𒊐𒈨, azaz dDIM8.ME) a mezopotámiai mitológia démonnője, Anu égisten leánya. Az alvilágból feljőve betegségekkel árasztotta el az embereket és elragadta a gyermekeket. Főképpen a gyermekbetegségek démona, fenyegette a szülő nőket és szoptatós anyákat. A csecsemők csontjait rágta, vérüket szívta. Oroszlánfejű, madárlábú, szőrös testű, szamárfülű nőként ábrázolták, legtöbbször éppen disznót és kutyát szoptat szamáron állva vagy térdelve. Motívumai között gyakran szerepel még a fésű és az orsó. Hasonló Lílítuhoz (Līlīṯu), a Gilgames-eposz újasszír változatában feltűnő ki-sikil-lil-la-ke egyaránt lehet Lílítu vagy Lamastu is. Mindenesetre Lílítu örökölte a Lamastu-mítoszok nagy részét. A Lamastuval szembeni védekezést szolgálták a feliratos és reliefekkel díszített védőtáblák, valamint a . (hu)
- Lamastu (akkád: DLa-maš-tu(m), sumer: Dimme 𒀭𒊐𒈨, azaz dDIM8.ME) a mezopotámiai mitológia démonnője, Anu égisten leánya. Az alvilágból feljőve betegségekkel árasztotta el az embereket és elragadta a gyermekeket. Főképpen a gyermekbetegségek démona, fenyegette a szülő nőket és szoptatós anyákat. A csecsemők csontjait rágta, vérüket szívta. Oroszlánfejű, madárlábú, szőrös testű, szamárfülű nőként ábrázolták, legtöbbször éppen disznót és kutyát szoptat szamáron állva vagy térdelve. Motívumai között gyakran szerepel még a fésű és az orsó. Hasonló Lílítuhoz (Līlīṯu), a Gilgames-eposz újasszír változatában feltűnő ki-sikil-lil-la-ke egyaránt lehet Lílítu vagy Lamastu is. Mindenesetre Lílítu örökölte a Lamastu-mítoszok nagy részét. A Lamastuval szembeni védekezést szolgálták a feliratos és reliefekkel díszített védőtáblák, valamint a . (hu)
|
