| dbo:abstract
|
- A lambda-kalkulus (vagy λ-kalkulus) egy , amit eredetileg matematikai fĂĽggvĂ©nyek tulajdonságainak (definiálhatĂłság, rekurziĂł, egyenlĹ‘sĂ©g) vizsgálatára vezettek be.Az elmĂ©let kidolgozĂłi Alonzo Church Ă©s voltak az 1930-as Ă©vekben.Church, 1936-ban, a λ-kalkulus segĂtsĂ©gĂ©vel bizonyĂtotta, hogy nem lĂ©tezik algoritmus a hĂres (döntĂ©si problĂ©ma) megoldására. A λ-kalkulus (akárcsak a Turing-gĂ©p) lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy pontosan (formálisan) definiáljuk, mit is Ă©rtĂĽnk alatt. A λ-kalkulust nyugodtan nevezhetjĂĽk a legegyszerűbb általános cĂ©lĂş programozási nyelvnek. Csak egyfajta Ă©rtĂ©ket ismer: a fĂĽggvĂ©nyt (absztrakciĂłt), Ă©s csak egyfajta művelet van benne: a fĂĽggvĂ©ny alkalmazás (változĂł-behelyettesĂtĂ©s). Ezen látszĂłlagos egyszerűsĂ©ge ellenĂ©re minden algoritmus, ami Turing-gĂ©pen megvalĂłsĂthatĂł, az megvalĂłsĂthatĂł tisztán a λ-kalkulusban is. Ez az azonosság a λ-kalkulus Ă©s a Turing-gĂ©p (expressive power) között adja egyĂ©bkĂ©nt a Church–Turing-tĂ©zis alapját. MĂg korábban a λ-kalkulus elsĹ‘sorban a (Theory of Computation) miatt volt Ă©rdekes, napjainkban ez már kevĂ©sbĂ© hangsĂşlyos, Ă©s sokkal inkább a funkcionális programozási nyelvek elmĂ©leti Ă©s gyakorlati megalapozásában játszott jelentĹ‘s, mondhatni központi szerepe kerĂĽlt elĹ‘tĂ©rbe. A szĂłcikk tárgya a λ-kalkulus, eredeti, tĂpus-nĂ©lkĂĽli változata. A λ-kalkulus bevezetĂ©se Ăłta számos kerĂĽlt kifejlesztĂ©sre, Ă©s valĂłjában ezek a tĂpusos változatok adják a mai funkcionális programozási nyelvek alapját. (hu)
- A lambda-kalkulus (vagy λ-kalkulus) egy , amit eredetileg matematikai fĂĽggvĂ©nyek tulajdonságainak (definiálhatĂłság, rekurziĂł, egyenlĹ‘sĂ©g) vizsgálatára vezettek be.Az elmĂ©let kidolgozĂłi Alonzo Church Ă©s voltak az 1930-as Ă©vekben.Church, 1936-ban, a λ-kalkulus segĂtsĂ©gĂ©vel bizonyĂtotta, hogy nem lĂ©tezik algoritmus a hĂres (döntĂ©si problĂ©ma) megoldására. A λ-kalkulus (akárcsak a Turing-gĂ©p) lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy pontosan (formálisan) definiáljuk, mit is Ă©rtĂĽnk alatt. A λ-kalkulust nyugodtan nevezhetjĂĽk a legegyszerűbb általános cĂ©lĂş programozási nyelvnek. Csak egyfajta Ă©rtĂ©ket ismer: a fĂĽggvĂ©nyt (absztrakciĂłt), Ă©s csak egyfajta művelet van benne: a fĂĽggvĂ©ny alkalmazás (változĂł-behelyettesĂtĂ©s). Ezen látszĂłlagos egyszerűsĂ©ge ellenĂ©re minden algoritmus, ami Turing-gĂ©pen megvalĂłsĂthatĂł, az megvalĂłsĂthatĂł tisztán a λ-kalkulusban is. Ez az azonosság a λ-kalkulus Ă©s a Turing-gĂ©p (expressive power) között adja egyĂ©bkĂ©nt a Church–Turing-tĂ©zis alapját. MĂg korábban a λ-kalkulus elsĹ‘sorban a (Theory of Computation) miatt volt Ă©rdekes, napjainkban ez már kevĂ©sbĂ© hangsĂşlyos, Ă©s sokkal inkább a funkcionális programozási nyelvek elmĂ©leti Ă©s gyakorlati megalapozásában játszott jelentĹ‘s, mondhatni központi szerepe kerĂĽlt elĹ‘tĂ©rbe. A szĂłcikk tárgya a λ-kalkulus, eredeti, tĂpus-nĂ©lkĂĽli változata. A λ-kalkulus bevezetĂ©se Ăłta számos kerĂĽlt kifejlesztĂ©sre, Ă©s valĂłjában ezek a tĂpusos változatok adják a mai funkcionális programozási nyelvek alapját. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A lambda-kalkulus (vagy λ-kalkulus) egy , amit eredetileg matematikai fĂĽggvĂ©nyek tulajdonságainak (definiálhatĂłság, rekurziĂł, egyenlĹ‘sĂ©g) vizsgálatára vezettek be.Az elmĂ©let kidolgozĂłi Alonzo Church Ă©s voltak az 1930-as Ă©vekben.Church, 1936-ban, a λ-kalkulus segĂtsĂ©gĂ©vel bizonyĂtotta, hogy nem lĂ©tezik algoritmus a hĂres (döntĂ©si problĂ©ma) megoldására. A λ-kalkulus (akárcsak a Turing-gĂ©p) lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy pontosan (formálisan) definiáljuk, mit is Ă©rtĂĽnk alatt. (hu)
- A lambda-kalkulus (vagy λ-kalkulus) egy , amit eredetileg matematikai fĂĽggvĂ©nyek tulajdonságainak (definiálhatĂłság, rekurziĂł, egyenlĹ‘sĂ©g) vizsgálatára vezettek be.Az elmĂ©let kidolgozĂłi Alonzo Church Ă©s voltak az 1930-as Ă©vekben.Church, 1936-ban, a λ-kalkulus segĂtsĂ©gĂ©vel bizonyĂtotta, hogy nem lĂ©tezik algoritmus a hĂres (döntĂ©si problĂ©ma) megoldására. A λ-kalkulus (akárcsak a Turing-gĂ©p) lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy pontosan (formálisan) definiáljuk, mit is Ă©rtĂĽnk alatt. (hu)
|
