| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A latin név(szó)ragozást (declinatio nominum) alapvetően az határozza meg, hogy a latin hajlító-ragozó (úgynevezett „flektáló”) nyelv, névszóit tehát a alapján 5-féle declinatio (deklináció, névszóragozás) szerint, és (az aranykori nyelvben) 6 alapesetben ragozza. Ezek: a nominativus (alanyeset, független eset); és négy függő eset: accusativus (tárgyeset), genitivus (birtokos eset), dativus (részes eset), ablativus (~ határozói eset). A névszóragozás az eset (casus) mellett megkülönbözteti a névszó számát (numerus) és nyelvtani nemét (genus). A névszóragozást követik a főnevek, a melléknevek, a participiumok, a gerundium és a gerundivum, a névmások és a számnevek (a rájuk jellemző sajátos kivételekkel és alakokkal). A szavak neme, ragozási osztálya nagy ingadozást mutat korszakonként, területenként, nyelvjárásonként és szociolektusonként is, az alakváltozatok tehát nagyon sokfélék, a nyelvtanok ezért megállapítottak egy vonatkoztatási pontot: az aranykori (nagyjából Kr. e. 1. század közepétől a Kr. u. 1. század közepéig) alkotások presztízse miatt e korszak irodalmi nagyságai által használt formákat tekintik normának, a fennmaradt szöveganyag alapján. Ennek a korszaknak az irodalmi nyelve a grammatikai rendszer számára az alap, ehhez képest állapít meg rendhagyó és kivételes vagy sajátos stílusértékű alakokat, ezt a rendszert szentesítette azután az oktatás „iskolai/iskolás latinként” a kora középkortól mindmáig. (hu)
- A latin név(szó)ragozást (declinatio nominum) alapvetően az határozza meg, hogy a latin hajlító-ragozó (úgynevezett „flektáló”) nyelv, névszóit tehát a alapján 5-féle declinatio (deklináció, névszóragozás) szerint, és (az aranykori nyelvben) 6 alapesetben ragozza. Ezek: a nominativus (alanyeset, független eset); és négy függő eset: accusativus (tárgyeset), genitivus (birtokos eset), dativus (részes eset), ablativus (~ határozói eset). A névszóragozás az eset (casus) mellett megkülönbözteti a névszó számát (numerus) és nyelvtani nemét (genus). A névszóragozást követik a főnevek, a melléknevek, a participiumok, a gerundium és a gerundivum, a névmások és a számnevek (a rájuk jellemző sajátos kivételekkel és alakokkal). A szavak neme, ragozási osztálya nagy ingadozást mutat korszakonként, területenként, nyelvjárásonként és szociolektusonként is, az alakváltozatok tehát nagyon sokfélék, a nyelvtanok ezért megállapítottak egy vonatkoztatási pontot: az aranykori (nagyjából Kr. e. 1. század közepétől a Kr. u. 1. század közepéig) alkotások presztízse miatt e korszak irodalmi nagyságai által használt formákat tekintik normának, a fennmaradt szöveganyag alapján. Ennek a korszaknak az irodalmi nyelve a grammatikai rendszer számára az alap, ehhez képest állapít meg rendhagyó és kivételes vagy sajátos stílusértékű alakokat, ezt a rendszert szentesítette azután az oktatás „iskolai/iskolás latinként” a kora középkortól mindmáig. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 142975 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Nagy Ferenc (hu)
- Banó István (hu)
- Jámbor György (hu)
- M. Nagy Ilona (hu)
- Magyar László (hu)
- N. Horváth Margit (hu)
- P. Mayer Erika (hu)
- Szidarovszky János (hu)
- Tegyey Imre (hu)
- Nagy Ferenc (hu)
- Banó István (hu)
- Jámbor György (hu)
- M. Nagy Ilona (hu)
- Magyar László (hu)
- N. Horváth Margit (hu)
- P. Mayer Erika (hu)
- Szidarovszky János (hu)
- Tegyey Imre (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- dbpedia-hu:Kemenes_Illés_Ede
- Katona Rezsőné (hu)
- Kováts Gyula, Péter Gyula (hu)
- Nagy Ferenc, Waczulik Margit (hu)
- Tegyey Imre (hu)
- Töttössy Csaba (hu)
- Vekerdy József (hu)
|
| prop-hu:edition
|
- 2 (xsd:integer)
- 4 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
- 11 (xsd:integer)
- 23 (xsd:integer)
|
| prop-hu:first
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:last
| |
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Kecskemét (hu)
- Budapest (hu)
- Kecskemét (hu)
|
| prop-hu:others
|
- ford. és átdolg., valamint a Magyarországi latin kultúra című részt írta Bollók János (hu)
- ford. és átdolg., valamint a Magyarországi latin kultúra című részt írta Bollók János (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 5 (xsd:integer)
- 11 (xsd:integer)
- 13 (xsd:integer)
- 17 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Tankönyvkiadó Vállalat (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Jézus Szíve Népleányai Társasága (hu)
- A Magyar Tudományos Akadémia Classica Philologiai Bizottsága (hu)
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Tankönyvkiadó Vállalat (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Jézus Szíve Népleányai Társasága (hu)
- A Magyar Tudományos Akadémia Classica Philologiai Bizottsága (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Latin nyelvtan (hu)
- A görög és latin nyelv hang- és alaktana (hu)
- A latin nyelv története (hu)
- Bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba (hu)
- Játszva latinul (hu)
- Latin mondattan és stilisztika (hu)
- Latin nyelvkönyv (hu)
- Latin nyelvtan: A gimnáziumok számára (hu)
- Latin nyelvtan: A középiskolák számára (hu)
- Tanári kézikönyv: a latin nyelv tanításához a gimnázium I–IV. osztályában (hu)
- Latin nyelvtan: A gimnáziumok I–VIII., a reálgimnáziumok III–VIII., a reáliskolák és leányközépiskolák V–VIII. osztálya számára (hu)
- Latin nyelvtan (hu)
- A görög és latin nyelv hang- és alaktana (hu)
- A latin nyelv története (hu)
- Bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba (hu)
- Játszva latinul (hu)
- Latin mondattan és stilisztika (hu)
- Latin nyelvkönyv (hu)
- Latin nyelvtan: A gimnáziumok számára (hu)
- Latin nyelvtan: A középiskolák számára (hu)
- Tanári kézikönyv: a latin nyelv tanításához a gimnázium I–IV. osztályában (hu)
- Latin nyelvtan: A gimnáziumok I–VIII., a reálgimnáziumok III–VIII., a reáliskolák és leányközépiskolák V–VIII. osztálya számára (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1932 (xsd:integer)
- 1957 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Latin névszóragozás (hu)
- Latin névszóragozás (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
