| dbo:abstract
|
- A lavórbőgő vagy bidofon (angolul washtub bass vagy gutbucket) egy húros hangszer, melynél a rezonátor szerepét egy fém mosóteknő tölti be. Számos változata ismert, főként a rezonátor eltérő mivolta végett. Eszerint számos néven találjuk meg a hangszert, mint a gas-tank bass, barrel bass, box bass (Trinidad), bush bass (Australia), babatoni (Dél-Afrika), tingotalango (Kuba), tulón (Olaszország), laundrophone és sok egyéb. Létezik négy vagy annál több húros, sőt hangolókulcsos változata is, de a hagyományos lavorbőgő egyhúros, és a rúd vagy bot előre-hátra mozgatásával lehet elérni a kívánt hangszíneket. A hangszert jugbandekben használták, melyek az afro-amerikai közösségekben voltak népszerűek az 1900-as évek elején. Az 1950-es évek elején a brit együttesek használták különböző változatait (például tea chest bass) az 1960-as évekig bezárólag. Az amerikai népzenészek is használták a jugband hatású zenék feldolgozásánál. Az eredeti hangszer fémjele az egyszerűség, a rendkívül olcsó csináld magad-konstrukció, a történelmi hagyományokhoz ragaszkodva. A modern hangszerépítők a fejlődéssel haladva azért némi módosításokat végeztek rajta, mint például a hozzáadott fogólap, pedál, elektronikus pickup, dob bőr, vagy a rúd rögzítése. Magyarországon a Crazy Daisy Jug Band használ ilyen hangszert. (hu)
- A lavórbőgő vagy bidofon (angolul washtub bass vagy gutbucket) egy húros hangszer, melynél a rezonátor szerepét egy fém mosóteknő tölti be. Számos változata ismert, főként a rezonátor eltérő mivolta végett. Eszerint számos néven találjuk meg a hangszert, mint a gas-tank bass, barrel bass, box bass (Trinidad), bush bass (Australia), babatoni (Dél-Afrika), tingotalango (Kuba), tulón (Olaszország), laundrophone és sok egyéb. Létezik négy vagy annál több húros, sőt hangolókulcsos változata is, de a hagyományos lavorbőgő egyhúros, és a rúd vagy bot előre-hátra mozgatásával lehet elérni a kívánt hangszíneket. A hangszert jugbandekben használták, melyek az afro-amerikai közösségekben voltak népszerűek az 1900-as évek elején. Az 1950-es évek elején a brit együttesek használták különböző változatait (például tea chest bass) az 1960-as évekig bezárólag. Az amerikai népzenészek is használták a jugband hatású zenék feldolgozásánál. Az eredeti hangszer fémjele az egyszerűség, a rendkívül olcsó csináld magad-konstrukció, a történelmi hagyományokhoz ragaszkodva. A modern hangszerépítők a fejlődéssel haladva azért némi módosításokat végeztek rajta, mint például a hozzáadott fogólap, pedál, elektronikus pickup, dob bőr, vagy a rúd rögzítése. Magyarországon a Crazy Daisy Jug Band használ ilyen hangszert. (hu)
|
