| dbo:abstract
|
- A lebegő mágnesvasút vagy lebegő mágnesvonat vagy gyakran használt angol rövidítéssel maglev vasút olyan vasúti rendszer, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi a mágneses levitáció segítségével. Ezzel a módszerrel akár a repülőgépekét megközelítő, 500 km/h-nál nagyobb sebesség is elérhetővé válik. A maglevvel menetrendszerűen közlekednek járművek, mágnessel a mágneses erőt hasznosítják az emelésre és a meghajtásra, ezáltal csökkentik a súrlódást, és magasabb sebességet tesznek lehetővé. A Sanghaji lebegő mágnesvasút, szintén ismert mint maglev vonal, a leggyorsabb jelenleg üzemben lévő kereskedelmi szerelvény 430 km/h-s csúcssebességre képes. A vonalat a Sanghaj-Putung Nemzetközi Reptér összeköttetésére tervezték a Putung, Sanghaj belváros külső negyedével. A 30,5 kilométeres távolságot 8 perc alatt teszi meg a maglev vonat. A maglev vonatok még egyenletesebben és még halkabban haladnak, mint a vaskerekes tömegközlekedési járművek. Az időjárás relatíve nem befolyásoló tényező.Az energiafelhasználás tipikusan nem nagy százaléka a teljes energiafogyasztásnak, megbirkózik az akadályokkal, mint más fajta gyors sebességű vonatok. Maglev vonatok tartják a sebességi rekordot a vasúti szállításban. A rendszerek elérhetővé tesznek még magasabb haladási sebességet a maglev vonatokhoz képest, bár a mai napig nem épült vákuumcsöves vonat. Összehasonlítva a konvencionális vonatokkal, a maglev vonatok hatékonysága miatti különbség az energiafogyasztása, ha a gazdasági szempontokat nézzük. A gyors kerekes vonatok kopnak és súrlódnak a „kalapács effektus” révén, amikor a kerekek a síneken gyorsuláskor nagyobb sebességet érnek el. A maglev rendszerek kivitelezése viszont sokkal drágább, nettósítva az alacsonyabb fenntartási költségeket. Évtizedek kutató és fejlesztő munkája ellenére, csak két kereskedelmi maglev vonat rendszer van működésben, és két másik van építés alatt – nem beleértve a jamanasi tesztvonalat –, amely egy 2013-ban indított fizetős, országos szolgáltatás. A másikat a Csúó Sinkanszen felé tervezeték bővíteni. 2004 áprilisában a sanghaji maglev vasúti rendszert üzembe helyezték. 2005 márciusában Japánban működni kezdett a relatíve lassú "Linimo" vonal a 2005-ös világkiállításra, amely pár hónap alatt több mint 10 millió utast szállított. Dél-Korea és a Kínai Népköztársaság mindketten alacsony sebességű saját tervezésű maglev-vonalakat építettek, az egyik Pekingben és a másik Szöulban található. A sanghaji rendszert fehér elefántnak minősítették ellenzői. (hu)
- A lebegő mágnesvasút vagy lebegő mágnesvonat vagy gyakran használt angol rövidítéssel maglev vasút olyan vasúti rendszer, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi a mágneses levitáció segítségével. Ezzel a módszerrel akár a repülőgépekét megközelítő, 500 km/h-nál nagyobb sebesség is elérhetővé válik. A maglevvel menetrendszerűen közlekednek járművek, mágnessel a mágneses erőt hasznosítják az emelésre és a meghajtásra, ezáltal csökkentik a súrlódást, és magasabb sebességet tesznek lehetővé. A Sanghaji lebegő mágnesvasút, szintén ismert mint maglev vonal, a leggyorsabb jelenleg üzemben lévő kereskedelmi szerelvény 430 km/h-s csúcssebességre képes. A vonalat a Sanghaj-Putung Nemzetközi Reptér összeköttetésére tervezték a Putung, Sanghaj belváros külső negyedével. A 30,5 kilométeres távolságot 8 perc alatt teszi meg a maglev vonat. A maglev vonatok még egyenletesebben és még halkabban haladnak, mint a vaskerekes tömegközlekedési járművek. Az időjárás relatíve nem befolyásoló tényező.Az energiafelhasználás tipikusan nem nagy százaléka a teljes energiafogyasztásnak, megbirkózik az akadályokkal, mint más fajta gyors sebességű vonatok. Maglev vonatok tartják a sebességi rekordot a vasúti szállításban. A rendszerek elérhetővé tesznek még magasabb haladási sebességet a maglev vonatokhoz képest, bár a mai napig nem épült vákuumcsöves vonat. Összehasonlítva a konvencionális vonatokkal, a maglev vonatok hatékonysága miatti különbség az energiafogyasztása, ha a gazdasági szempontokat nézzük. A gyors kerekes vonatok kopnak és súrlódnak a „kalapács effektus” révén, amikor a kerekek a síneken gyorsuláskor nagyobb sebességet érnek el. A maglev rendszerek kivitelezése viszont sokkal drágább, nettósítva az alacsonyabb fenntartási költségeket. Évtizedek kutató és fejlesztő munkája ellenére, csak két kereskedelmi maglev vonat rendszer van működésben, és két másik van építés alatt – nem beleértve a jamanasi tesztvonalat –, amely egy 2013-ban indított fizetős, országos szolgáltatás. A másikat a Csúó Sinkanszen felé tervezeték bővíteni. 2004 áprilisában a sanghaji maglev vasúti rendszert üzembe helyezték. 2005 márciusában Japánban működni kezdett a relatíve lassú "Linimo" vonal a 2005-ös világkiállításra, amely pár hónap alatt több mint 10 millió utast szállított. Dél-Korea és a Kínai Népköztársaság mindketten alacsony sebességű saját tervezésű maglev-vonalakat építettek, az egyik Pekingben és a másik Szöulban található. A sanghaji rendszert fehér elefántnak minősítették ellenzői. (hu)
|
