| dbo:abstract
|
- A Legionella génusz Gram-negatív baktériumok egy patogén csoportja, ami tartalmazza a L. pneumophila fajt is, ami legionellosist (minden olyan betegség, amit Legionella okoz) okozza, többek között a Legionáriusbetegség nevű pneumonia-típusú betegséget is, és egy Pontiac-láz nevű, enyhén influenza jellegű betegséget is. A Legionellát ezüst festékkel, vagy cisztein-tartalmú táptalajon (mint pl. BCYE) történő tenyésztéssel lehet láthatóvá tenni. Közönségesen előfordul számos környezetben, talajközösségekben és vízi rendszerekben is. Legalább 50 faját és 70 szerocsoportját különítették már el. Maga a baktérium azonban nem terjed emberről emberre, továbbá a baktériumnak kitett emberek többsége nem betegedik meg. A sejtfal oldalsó láncai hordozzák az ezen organizmusok antigén specificitásáért felelős bázisokat. Ezeknek a láncoknak a kémiai felépítése határozza meg a szomatikus vagy O-antigén determinánst, tekintettel a különböző cukroknak mind a komponenseire, mind a rendeződésére, ami fontos alapja számos Gram-negatív baktérium szerológiai osztályozásának. A Legionella nevét egy járvány után kapta, amelynek során egy akkor még "titokzatos betegség" 221 főt betegített meg, 34 halálesetet okozva. A járványt először az Amerikai Légiós (az Amerikai Egyesült Államok háborús veteránjainak egy csoportja) találkozón megjelent személyek között észleltek. A találkozó helyszíne Philadelphia volt, és 1976. július 21. és 24. között tartották az Amerikai Egyesült Államok 200 éves fennállásának ünnepléséül szolgáló eseménysorozat részeként. A háborús veteránok közt kitört járvány, ami ugyanabban a városban tört ki, ahol pár napra rá a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 200. évfordulóját ünnepelték, rendkívül széleskörű publicitást nyert és jelentős aggodalmakat okozott az Egyesült Államokban. 1977. január 18-án írták le a korábban ismeretlen kórokozót, amit el is neveztek Legionellának. A teljes részletekért ld. Legionáriusbetegség. (hu)
- A Legionella génusz Gram-negatív baktériumok egy patogén csoportja, ami tartalmazza a L. pneumophila fajt is, ami legionellosist (minden olyan betegség, amit Legionella okoz) okozza, többek között a Legionáriusbetegség nevű pneumonia-típusú betegséget is, és egy Pontiac-láz nevű, enyhén influenza jellegű betegséget is. A Legionellát ezüst festékkel, vagy cisztein-tartalmú táptalajon (mint pl. BCYE) történő tenyésztéssel lehet láthatóvá tenni. Közönségesen előfordul számos környezetben, talajközösségekben és vízi rendszerekben is. Legalább 50 faját és 70 szerocsoportját különítették már el. Maga a baktérium azonban nem terjed emberről emberre, továbbá a baktériumnak kitett emberek többsége nem betegedik meg. A sejtfal oldalsó láncai hordozzák az ezen organizmusok antigén specificitásáért felelős bázisokat. Ezeknek a láncoknak a kémiai felépítése határozza meg a szomatikus vagy O-antigén determinánst, tekintettel a különböző cukroknak mind a komponenseire, mind a rendeződésére, ami fontos alapja számos Gram-negatív baktérium szerológiai osztályozásának. A Legionella nevét egy járvány után kapta, amelynek során egy akkor még "titokzatos betegség" 221 főt betegített meg, 34 halálesetet okozva. A járványt először az Amerikai Légiós (az Amerikai Egyesült Államok háborús veteránjainak egy csoportja) találkozón megjelent személyek között észleltek. A találkozó helyszíne Philadelphia volt, és 1976. július 21. és 24. között tartották az Amerikai Egyesült Államok 200 éves fennállásának ünnepléséül szolgáló eseménysorozat részeként. A háborús veteránok közt kitört járvány, ami ugyanabban a városban tört ki, ahol pár napra rá a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 200. évfordulóját ünnepelték, rendkívül széleskörű publicitást nyert és jelentős aggodalmakat okozott az Egyesült Államokban. 1977. január 18-án írták le a korábban ismeretlen kórokozót, amit el is neveztek Legionellának. A teljes részletekért ld. Legionáriusbetegség. (hu)
|
