| dbo:abstract
|
- Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791. május 3-án fogadott el a Lengyel–Litván Unió államának korszakos jelentőségű szejmje, a nagy szejm (Sejm Wielki). A törvény alkotmányos monarchiát teremtett, a hatalommegosztás elve szerinti elkülönült jogalkotói, végrehajtói és bírói hatalmi ágakat hozott létre, s megszüntetve a lengyel–litván állam kettősségét – az uniót – egységes köztársaságot alakított ki (Rzeczpospolita Polska). Politikai értelemben egyenlőnek mondta ki a városi polgárságot a nemességgel, állami védelem alá helyezte a feudális kötöttségek alól felszabadított jobbágyságot, vallásszabadságot hirdetett, továbbá eltörölte a liberum veto intézményét. (hu)
- Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791. május 3-án fogadott el a Lengyel–Litván Unió államának korszakos jelentőségű szejmje, a nagy szejm (Sejm Wielki). A törvény alkotmányos monarchiát teremtett, a hatalommegosztás elve szerinti elkülönült jogalkotói, végrehajtói és bírói hatalmi ágakat hozott létre, s megszüntetve a lengyel–litván állam kettősségét – az uniót – egységes köztársaságot alakított ki (Rzeczpospolita Polska). Politikai értelemben egyenlőnek mondta ki a városi polgárságot a nemességgel, állami védelem alá helyezte a feudális kötöttségek alól felszabadított jobbágyságot, vallásszabadságot hirdetett, továbbá eltörölte a liberum veto intézményét. (hu)
|
