| dbo:abstract
|
- A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség. A okozza, amely a TBC kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a is. Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95%-a eleve immunis a lepra baktériumára. A leprát az elhanyagolt trópusi betegségek kategóriájába sorolják be. E betegség évezredek óta sújtja az emberiséget. Neve a görög λέπρᾱ (léprā), λεπῐ́ς (lepís; „pikkely”) szavakból származik, míg a „Hansen-betegség” elnevezést egy norvég orvos, Gerhard Armauer Hansen, után kapta. A leprát a történelem folyamán társadalmi bélyegnek tartották, ami még ma is akadálya annak, hogy a betegség tüneteit magukon észlelő személyek orvoshoz forduljanak, és így korán kezelést kaphassanak. A leprás betegek elkülönítése, illetve lepratelepeken való elhelyezése még napjainkban is előfordul India, Kína, és Afrika egyes részein. A legtöbb lepratelep azonban bezárt, mivel a lepra nem annyira fertőző. Egyesek a „leprás” elnevezést sértőnek tekintik, s előnyben részesítik a „leprával fertőzött személy” elnevezést. A Leprások Világnapját először 1954-ben tartották meg, hogy felhívják a leprával fertőzött emberekre az emberiség figyelmét. (hu)
- A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség. A okozza, amely a TBC kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a is. Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95%-a eleve immunis a lepra baktériumára. A leprát az elhanyagolt trópusi betegségek kategóriájába sorolják be. E betegség évezredek óta sújtja az emberiséget. Neve a görög λέπρᾱ (léprā), λεπῐ́ς (lepís; „pikkely”) szavakból származik, míg a „Hansen-betegség” elnevezést egy norvég orvos, Gerhard Armauer Hansen, után kapta. A leprát a történelem folyamán társadalmi bélyegnek tartották, ami még ma is akadálya annak, hogy a betegség tüneteit magukon észlelő személyek orvoshoz forduljanak, és így korán kezelést kaphassanak. A leprás betegek elkülönítése, illetve lepratelepeken való elhelyezése még napjainkban is előfordul India, Kína, és Afrika egyes részein. A legtöbb lepratelep azonban bezárt, mivel a lepra nem annyira fertőző. Egyesek a „leprás” elnevezést sértőnek tekintik, s előnyben részesítik a „leprával fertőzött személy” elnevezést. A Leprások Világnapját először 1954-ben tartották meg, hogy felhívják a leprával fertőzött emberekre az emberiség figyelmét. (hu)
|
