| dbo:abstract
|
- Levédia (görögül Λεβεδία) a magyar törzsek szállásterülete volt a kelet-európai pusztán a 9. században. A magyarok e területre költözése VII. Kónsztantinosz bizánci császár műve – A birodalom kormányzásáról (DAI) – alapján 950-hez képest „régen” volt: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek.” Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 750 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet. A császár tudósításában szereplő Levedi (Λεβεδιας) alighanem egy levediai illetőségű főember – βοεβόδος– volt, aki egyébként más forrásokban nem szerepel, s személyét ez idáig nem sikerült semmi módon azonosítani. Más elképzelések szerint egy Levedi nevű törzsfő nevét ruházták rá a szóban forgó területre. A szállásterület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a országnévképző fedezhető fel. Levedinek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták; a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre. (hu)
- Levédia (görögül Λεβεδία) a magyar törzsek szállásterülete volt a kelet-európai pusztán a 9. században. A magyarok e területre költözése VII. Kónsztantinosz bizánci császár műve – A birodalom kormányzásáról (DAI) – alapján 950-hez képest „régen” volt: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek.” Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 750 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet. A császár tudósításában szereplő Levedi (Λεβεδιας) alighanem egy levediai illetőségű főember – βοεβόδος– volt, aki egyébként más forrásokban nem szerepel, s személyét ez idáig nem sikerült semmi módon azonosítani. Más elképzelések szerint egy Levedi nevű törzsfő nevét ruházták rá a szóban forgó területre. A szállásterület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a országnévképző fedezhető fel. Levedinek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták; a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre. (hu)
|
