| dbo:abstract
|
- A lingua ignota (latin szó, jelentése „ismeretlen nyelv”) egy mesterséges nyelv, amelyet a 12. században élt rupertsbergi apátnő, Bingeni Boldog Hildegárd írt le, aki nyilvánvalóan misztikus célokra használta. Az írásához egy 23 karakteres ábécét használt, melynek neve litterae ignotae. A nyelvet részlegesen egy Lingua Ignota per simplicem hominem Hildegardem prolata című munkában írta le, amely két kéziratban maradt meg, mindkettő 1200 körülre datálódik, az egyik a Wiesbadeni Kódex, a másik egy berlini kézirat. A szöveg 1011 darab lingua ignota-beli szó szójegyzéke, leginkább latin szómagyarázatokkal, néha pedig németül; a szavak nagy része főnév, néhány melléknév. Nyelvtana latin, olyan nyelv, amelynek csak szókincse tér el tőle. A lingua ignota célja ismeretlen, ahogy az sem ismert, alkotóján kívül ki beszélte. A 19. században volt egy nézet, miszerint a lingua ignota célja egy ideális, univerzális nyelv létrehozása volt. Mindazonáltal ma általános feltételezés, hogy a lingua ignota egy titkos nyelvként lett kidolgozva. Amennyiben a nyelvet Hildegárd hozta létre, az egyik legkorábbi mesterséges nyelvnek tekinthető. Hildegárd barátja és igazgatója, Wolmarus egy levélben, attól félve, hogy Hildegárd hamarosan meghal, ezt kérdi: ubi tunc vox inauditae melodiae? et vox inauditae linguae? ( „aztán hol a nem hallott melódiák hangja? És a nem hallott nyelv hangja?”), amely azt sugallja, hogy Hildegárd nyelvének létezése ismert volt, de nem voltak beavatottak, akik a tudását megőrizhették volna halála után. (hu)
- A lingua ignota (latin szó, jelentése „ismeretlen nyelv”) egy mesterséges nyelv, amelyet a 12. században élt rupertsbergi apátnő, Bingeni Boldog Hildegárd írt le, aki nyilvánvalóan misztikus célokra használta. Az írásához egy 23 karakteres ábécét használt, melynek neve litterae ignotae. A nyelvet részlegesen egy Lingua Ignota per simplicem hominem Hildegardem prolata című munkában írta le, amely két kéziratban maradt meg, mindkettő 1200 körülre datálódik, az egyik a Wiesbadeni Kódex, a másik egy berlini kézirat. A szöveg 1011 darab lingua ignota-beli szó szójegyzéke, leginkább latin szómagyarázatokkal, néha pedig németül; a szavak nagy része főnév, néhány melléknév. Nyelvtana latin, olyan nyelv, amelynek csak szókincse tér el tőle. A lingua ignota célja ismeretlen, ahogy az sem ismert, alkotóján kívül ki beszélte. A 19. században volt egy nézet, miszerint a lingua ignota célja egy ideális, univerzális nyelv létrehozása volt. Mindazonáltal ma általános feltételezés, hogy a lingua ignota egy titkos nyelvként lett kidolgozva. Amennyiben a nyelvet Hildegárd hozta létre, az egyik legkorábbi mesterséges nyelvnek tekinthető. Hildegárd barátja és igazgatója, Wolmarus egy levélben, attól félve, hogy Hildegárd hamarosan meghal, ezt kérdi: ubi tunc vox inauditae melodiae? et vox inauditae linguae? ( „aztán hol a nem hallott melódiák hangja? És a nem hallott nyelv hangja?”), amely azt sugallja, hogy Hildegárd nyelvének létezése ismert volt, de nem voltak beavatottak, akik a tudását megőrizhették volna halála után. (hu)
|
