| dbo:abstract
|
- Livóniai Verses Krónika (németül: Livländische Reimchronik), ismeretlen szerző által középfelnémet nyelven írott krónika. A munka az 1180 és 1343 közti időszakot tekinti át, s rengeteg részletet közöl Livóniáról, azaz a modern Dél-Észtországról és Lettországról. Korábbi, illetve későbbi változata ismert. A korábbi krónikát úgy állították össze, hogy a tagjainak étkezés közben felolvashassák. A munka elsődleges feladata egyrészt a lovagok buzdítása, inspirálása, másrészt az legitimálása volt. A munka romanikus elemekkel van telítve, s a drámai hatás érdekében sokszor túlzó. történész véleménye szerint a krónikát nem étkezés alatti felolvasásra szánták, étkezés alatt sokkal inkább a Bibliát vagy más egyházi munkákat olvastak fel nekik, hogy "egyszerre kapjanak lelki és testi táplálékot", s ilyen jellegű részlet csak kevés van a Krónikában. Az is tény, hogy a munka középfelnémet nyelven íródott, s a livóniai lovagok többsége az alnémet nyelvet beszélte - az azt jelenti, hogy csak nagy nehezen értették volna meg a számukra felolvasott szöveget. Murray véleménye szerint a munka csataleírásai, a hadjáratokra való összpontosítás miatt inkább azt a célt szolgálta, hogy bizdítsa azokat, akik önként csatlakoztak a Kardtestvérek rendjéhez és a Német Lovagrendhez, illetve másokat is arra buzdítson, hogy a rendekhez csatlakozzanak. A későbbi krónikát alnémet nyelven írta meg Bartholomäus Hoeneke, a Livón lovagrend mesterének káptalanja az 1340-es évek vége táján. E krónika meséli el, hogy az észtek miként mészárolták le saját nemességüket s hívták Észtországba a Livón lovagrendet, amely viszont 1343-ban lemészárolta őket. Az eredeti munka elveszett, csupán prózában késztett parafrázisai maradtak fenn. (hu)
- Livóniai Verses Krónika (németül: Livländische Reimchronik), ismeretlen szerző által középfelnémet nyelven írott krónika. A munka az 1180 és 1343 közti időszakot tekinti át, s rengeteg részletet közöl Livóniáról, azaz a modern Dél-Észtországról és Lettországról. Korábbi, illetve későbbi változata ismert. A korábbi krónikát úgy állították össze, hogy a tagjainak étkezés közben felolvashassák. A munka elsődleges feladata egyrészt a lovagok buzdítása, inspirálása, másrészt az legitimálása volt. A munka romanikus elemekkel van telítve, s a drámai hatás érdekében sokszor túlzó. történész véleménye szerint a krónikát nem étkezés alatti felolvasásra szánták, étkezés alatt sokkal inkább a Bibliát vagy más egyházi munkákat olvastak fel nekik, hogy "egyszerre kapjanak lelki és testi táplálékot", s ilyen jellegű részlet csak kevés van a Krónikában. Az is tény, hogy a munka középfelnémet nyelven íródott, s a livóniai lovagok többsége az alnémet nyelvet beszélte - az azt jelenti, hogy csak nagy nehezen értették volna meg a számukra felolvasott szöveget. Murray véleménye szerint a munka csataleírásai, a hadjáratokra való összpontosítás miatt inkább azt a célt szolgálta, hogy bizdítsa azokat, akik önként csatlakoztak a Kardtestvérek rendjéhez és a Német Lovagrendhez, illetve másokat is arra buzdítson, hogy a rendekhez csatlakozzanak. A későbbi krónikát alnémet nyelven írta meg Bartholomäus Hoeneke, a Livón lovagrend mesterének káptalanja az 1340-es évek vége táján. E krónika meséli el, hogy az észtek miként mészárolták le saját nemességüket s hívták Észtországba a Livón lovagrendet, amely viszont 1343-ban lemészárolta őket. Az eredeti munka elveszett, csupán prózában késztett parafrázisai maradtak fenn. (hu)
|
