| dbo:abstract
|
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. A legáltalánosabban használt logikai műveletek a negáció, a konjunkció, a diszjunkció, az implikáció és az ekvivalencia.A logikai műveleteket két nagy csoportba osztjuk: a formális logika és a szimbolikus logika.A formális logika célja a helyes következtetések levonása.A szimbolikus logika szimbólumokat használ:
* Igaz = i, felfelé mutató nyíl, 1, T
* Hamis = h, lefelé mutató nyíl, 0, F (hu)
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. A legáltalánosabban használt logikai műveletek a negáció, a konjunkció, a diszjunkció, az implikáció és az ekvivalencia. A logikai műveleteket két nagy csoportba osztjuk: formális logikára és szimbolikus logikára. A formális logika célja a helyes következtetések levonása. A szimbolikus logika szimbólumokat használ:
* Igaz = I, i, 1, ↑ (felfelé mutató nyíl), ⊤ (logikai igaz szimbólum), T, t (true); ritkábban I, i (igen), Y, Y (yes)
* Hamis = H, h, 0, ↓ (lefelé mutató nyíl), ⊥ (logikai hamis szimbólum), F, f (false); ritkábban N, n (nem), N, n (no) (hu)
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. A legáltalánosabban használt logikai műveletek a negáció, a konjunkció, a diszjunkció, az implikáció és az ekvivalencia.A logikai műveleteket két nagy csoportba osztjuk: a formális logika és a szimbolikus logika.A formális logika célja a helyes következtetések levonása.A szimbolikus logika szimbólumokat használ:
* Igaz = i, felfelé mutató nyíl, 1, T
* Hamis = h, lefelé mutató nyíl, 0, F (hu)
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. A legáltalánosabban használt logikai műveletek a negáció, a konjunkció, a diszjunkció, az implikáció és az ekvivalencia. A logikai műveleteket két nagy csoportba osztjuk: formális logikára és szimbolikus logikára. A formális logika célja a helyes következtetések levonása. A szimbolikus logika szimbólumokat használ:
* Igaz = I, i, 1, ↑ (felfelé mutató nyíl), ⊤ (logikai igaz szimbólum), T, t (true); ritkábban I, i (igen), Y, Y (yes)
* Hamis = H, h, 0, ↓ (lefelé mutató nyíl), ⊥ (logikai hamis szimbólum), F, f (false); ritkábban N, n (nem), N, n (no) (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. (hu)
- Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a kiindulási ítéletek igazságértékeiből. A logikai művelet, mint általános fogalom, számtalan különféle néven fordul elő a szakirodalomban. A szerzők beszélnek pl. logikai függvényekről, igazságfüggvényekről, logikai operátorokról (ezek közé általában a kvantorokat is beleértve), vagy - ritkábban - junktorokról. (hu)
|
