| dbo:abstract
|
- A lokátor (angol locator) tárgyak, terepvonulatok helyét, kiterjedését, esetleges mozgását és egyéb jellemzőit elektromágneses vagy hanghullámok segítségével meghatározó, esetenként képernyőn három dimenzióban is leképező térinformatikai eszköz. Kezdetlegesebbek a passzív lokáció elvén működő, tölcsér- vagy kagylószerű eszközök, amelyek csupán érzékelik a külvilág által kibocsátott hanghullámokat, s azok intenzitása alapján határozzák meg a bemérendő tereptárgyak irányát (több eszköz együttes alkalmazásával annak távolságát, pontos helyzetét is). A 20. századtól jelentek meg azok az aktív lokációs berendezések, amelyek az általuk generált hullámok visszaverődése alapján térképezik fel a környezetet. Az egyes lokátortípusokat rendszerint a vetették be először, majd innen kerültek át polgári alkalmazásba is. Működési elvük és felhasználási területük szerint a lokátorok alábbi főbb típusait különböztethetjük meg:
* vagy hanglokátor (szonár, , vagy akusztikai mélységmérő): Jellemzően víz alatti mérésekre használható, ultrahanghullámokat kibocsátó lokátor, amelyet a hajózásban és a mederfelvételre, mélységírásra alkalmaznak. Speciális változata a meteorológiában ismert, infrahanghullámokat kibocsátó (szodár vagy SODAR, infralokátor), amely a tulajdonságait (hu)
- A lokátor (angol locator) tárgyak, terepvonulatok helyét, kiterjedését, esetleges mozgását és egyéb jellemzőit elektromágneses vagy hanghullámok segítségével meghatározó, esetenként képernyőn három dimenzióban is leképező térinformatikai eszköz. Kezdetlegesebbek a passzív lokáció elvén működő, tölcsér- vagy kagylószerű eszközök, amelyek csupán érzékelik a külvilág által kibocsátott hanghullámokat, s azok intenzitása alapján határozzák meg a bemérendő tereptárgyak irányát (több eszköz együttes alkalmazásával annak távolságát, pontos helyzetét is). A 20. századtól jelentek meg azok az aktív lokációs berendezések, amelyek az általuk generált hullámok visszaverődése alapján térképezik fel a környezetet. Az egyes lokátortípusokat rendszerint a vetették be először, majd innen kerültek át polgári alkalmazásba is. Működési elvük és felhasználási területük szerint a lokátorok alábbi főbb típusait különböztethetjük meg:
* vagy hanglokátor (szonár, , vagy akusztikai mélységmérő): Jellemzően víz alatti mérésekre használható, ultrahanghullámokat kibocsátó lokátor, amelyet a hajózásban és a mederfelvételre, mélységírásra alkalmaznak. Speciális változata a meteorológiában ismert, infrahanghullámokat kibocsátó (szodár vagy SODAR, infralokátor), amely a tulajdonságait (hu)
|
