| dbo:abstract
|
- A longitudinális kutatás (vagy longitudinális felmérés vagy panel kutatás) egy olyan kvázi kísérleti elrendezés (a véletlenszerű csoportba sorolás hiányával), amely ugyanazon változók (például emberek) ismételt megfigyelését, mérését jelenti hosszú időn keresztül, amely gyakran több évtizedes utánkövetést jelent. A longitudinális kutatás gyakran megfigyeléses vizsgálat, habár kialakítható longitudinális randomizált vizsgálatként is. A longitudinális kutatásokat leggyakrabban a pszichológiában használják, hogy életen át tartó fejlődési mintázatokat vizsgáljanak. A szociológiában életesemények vizsgálatára használják az egyén életén vagy akár generációkon keresztül. Szemben a keresztmetszeti vizsgálatokkal, amelyben különböző egyének hasonló tulajdonságait vizsgálják, a longitudinális kutatás ugyanazon embereket vizsgálja, a megfigyelhető különbözőségek így kevésbé lesznek a generációkon keresztül megjelenő kulturális különbségek, egyéb időszakos hatások (terrortámadás, vakuemlékek)eredményei. Emellett ezek a kutatások a változásokat pontosabban követik nyomon. Más egyéb területek is alkalmazzák ezt az elrendezést. Az orvostudományban például arra szolgál, hogy a különböző betegségek előrejelzőit feltárják. A marketingtevékenységek során többek közt azt vizsgálják ezzel, hogy a különböző bevetett reklámozási módszerek milyen attitűdbeli és viselkedési változást a célközönségben, akik az adott reklámkampányt végigkövették. A szociológusok képesek különbséget tenni a longitudinális vizsgálat segítségével a rövid és hosszú távú jelenségek között.. Ha a longitudinális vizsgálat megfigyeléses, abban az értelemben, hogy a világ „helyzetét” vizsgálják anélkül, hogy manipulálnák, fennáll a lehetősége, hogy kisebb ereje van az oksági kapcsolatoknak, mint a kísérleti elrendezés esetén. Ennek ellenére mégis nagyobb erővel rendelkezik, mint a keresztmetszeti vizsgálat, mert egyetlen egy egyén szintjén vizsgál, és kizárja az időtől független, nem vizsgált egyéni különbségeket, így például egy fejlődési vizsgálat esetén képes lesz pusztán az egyéni fejlődést vizsgálni, kizárva a különböző életkori hatásokat (például abban az esetben, ha keresztmetszeti vizsgálat lenne, a különböző kohortból (kohorszból) származó egyének esetén nem számolna a SES és egyéb külső hatásokkal), emellett pedig az események időbeli sorrendjével is számol. A longitudinális vizsgálat lehet retrospektív (időben visszatekintő, amely létező adatbázisokat vagy orvosi rekordokat használ mintaként) vagy prospektív (új mintafelvétellel jár a következtetések levonása érdekében). A longitudinális vizsgálatok magukban foglalják a kohort vizsgálatokat, amelyek adott kohortot vesznek mintaként (emberek olyan csoportja, amelyek valamilyen meghatározó tulajdonságon osztoznak, ezek tipikusan olyan csoportok ezek, amelyek egy kiválasztott időperiódusban egy eseményt mind megtapasztaltak, például születést vagy érettségizést) és keresztmetszeti vizsgálatokat alkalmaznak megadott időintervallumonként. Nem minden longitudinális kutatás kohort vizsgálat is, mert a mintaként szolgáló emberek csoportja lehet olyan is, amely nem foglal magában egy esemény közös megtapasztalását. (hu)
- A longitudinális kutatás (vagy longitudinális felmérés vagy panel kutatás) egy olyan kvázi kísérleti elrendezés (a véletlenszerű csoportba sorolás hiányával), amely ugyanazon változók (például emberek) ismételt megfigyelését, mérését jelenti hosszú időn keresztül, amely gyakran több évtizedes utánkövetést jelent. A longitudinális kutatás gyakran megfigyeléses vizsgálat, habár kialakítható longitudinális randomizált vizsgálatként is. A longitudinális kutatásokat leggyakrabban a pszichológiában használják, hogy életen át tartó fejlődési mintázatokat vizsgáljanak. A szociológiában életesemények vizsgálatára használják az egyén életén vagy akár generációkon keresztül. Szemben a keresztmetszeti vizsgálatokkal, amelyben különböző egyének hasonló tulajdonságait vizsgálják, a longitudinális kutatás ugyanazon embereket vizsgálja, a megfigyelhető különbözőségek így kevésbé lesznek a generációkon keresztül megjelenő kulturális különbségek, egyéb időszakos hatások (terrortámadás, vakuemlékek)eredményei. Emellett ezek a kutatások a változásokat pontosabban követik nyomon. Más egyéb területek is alkalmazzák ezt az elrendezést. Az orvostudományban például arra szolgál, hogy a különböző betegségek előrejelzőit feltárják. A marketingtevékenységek során többek közt azt vizsgálják ezzel, hogy a különböző bevetett reklámozási módszerek milyen attitűdbeli és viselkedési változást a célközönségben, akik az adott reklámkampányt végigkövették. A szociológusok képesek különbséget tenni a longitudinális vizsgálat segítségével a rövid és hosszú távú jelenségek között.. Ha a longitudinális vizsgálat megfigyeléses, abban az értelemben, hogy a világ „helyzetét” vizsgálják anélkül, hogy manipulálnák, fennáll a lehetősége, hogy kisebb ereje van az oksági kapcsolatoknak, mint a kísérleti elrendezés esetén. Ennek ellenére mégis nagyobb erővel rendelkezik, mint a keresztmetszeti vizsgálat, mert egyetlen egy egyén szintjén vizsgál, és kizárja az időtől független, nem vizsgált egyéni különbségeket, így például egy fejlődési vizsgálat esetén képes lesz pusztán az egyéni fejlődést vizsgálni, kizárva a különböző életkori hatásokat (például abban az esetben, ha keresztmetszeti vizsgálat lenne, a különböző kohortból (kohorszból) származó egyének esetén nem számolna a SES és egyéb külső hatásokkal), emellett pedig az események időbeli sorrendjével is számol. A longitudinális vizsgálat lehet retrospektív (időben visszatekintő, amely létező adatbázisokat vagy orvosi rekordokat használ mintaként) vagy prospektív (új mintafelvétellel jár a következtetések levonása érdekében). A longitudinális vizsgálatok magukban foglalják a kohort vizsgálatokat, amelyek adott kohortot vesznek mintaként (emberek olyan csoportja, amelyek valamilyen meghatározó tulajdonságon osztoznak, ezek tipikusan olyan csoportok ezek, amelyek egy kiválasztott időperiódusban egy eseményt mind megtapasztaltak, például születést vagy érettségizést) és keresztmetszeti vizsgálatokat alkalmaznak megadott időintervallumonként. Nem minden longitudinális kutatás kohort vizsgálat is, mert a mintaként szolgáló emberek csoportja lehet olyan is, amely nem foglal magában egy esemény közös megtapasztalását. (hu)
|
