| dbo:abstract
|
- Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Louisiana államának kormányzóit sorolja föl.A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó öblét.Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a franciaRené-Robert Cavelier de La Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta. 1718-ban Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát. A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreolok a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a franciás-kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek. Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált. Louisiana 1812. április 30-án, sorrendben tizennyolcadikként lett az Egyesült Államok tagállama. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni, s egy alkalommal az adott személy újraválasztható. Két terminus kihagyással az adott személy ismét választhatóvá válik. Jelenleg az 56. kormányzó, a Demokrata Párthoz tartozó tölti be a tisztséget 2016. január 11. óta. A helyettes kormányzó a republikánus . (hu)
- Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Louisiana államának kormányzóit sorolja föl.A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó öblét.Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a franciaRené-Robert Cavelier de La Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta. 1718-ban Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát. A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreolok a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a franciás-kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek. Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált. Louisiana 1812. április 30-án, sorrendben tizennyolcadikként lett az Egyesült Államok tagállama. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni, s egy alkalommal az adott személy újraválasztható. Két terminus kihagyással az adott személy ismét választhatóvá válik. Jelenleg az 56. kormányzó, a Demokrata Párthoz tartozó tölti be a tisztséget 2016. január 11. óta. A helyettes kormányzó a republikánus . (hu)
|
.svg%7Ckeretn%C3%A9lk%C3%BCli%7C40x40px){kind=link}
