| dbo:abstract
|
- A lovak fertőző kevésvérűsége (Equine Infectious An(a)emia, EIA) az (ló, szamár, öszvér) fertőző betegsége. Retrovírus okozza, azon belül is egy lentivírus, ahogy az emberi AIDS-et is – ezért a sajtó időnként „ló-AIDS” névvel illeti. Elsősorban fertőzőtt vér, de nyál, és más testváladékok útján is terjedhet; jellemzően böglyök, , kullancsok csípése által; a hordozóban legfeljebb 4 órán keresztül marad életben. Fedeztetés, állatorvosi beavatkozások, pl. tömeges oltások során újrahasznosított fecskendők vagy a zabla is terjeszthetik, és a placentán át a is megfertőzheti vele a csikót. A fertőzés veszélye a tünetekkel járó betegségnél a legnagyobb, amikor a vérben a vírusok szintje a legmagasabb. A vírus Amerikában, Európa egyes részeiben, a Közel- és Távol-Keleten, Oroszországban, Dél-Afrikában endemikus. Magyarországon 1965 óta, hivatalosan 1996 óta nem, vagy csak szórványosan fordul elő, 2010 és 2015 között minden évben találtak pár fertőzött állatot. Az EIA bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, a bejelentés után a fertőző kevésvérűséggel fertőzött lovak állami kártalanítás mellett levágásra kerülnek. A szigorú magyarországi szabályozás a mozgó, más állományokkal érintkező lovak (sport- és versenylovak) évenkénti, az összes ló háromévenkénti szerológiai vizsgálatát írja elő. A kimutatás agargél-immundiffúziós próbával történik. Bár Magyarország eddig vírusmentesnek számított, a szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, és a fertőzött állomány levágását nem hajtják végre következetesen; a romániai, veszélyeztetettebb területekre szervezett, egyre gyakoribb magánlovastúrák fokozzák a magyarországi előfordulás veszélyét.Emiatt az Európai Bizottság korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. Létezik egy kínai fejlesztésű, ott 1983 óta széles körben használt, gyengített kórokozókat tartalmazó vakcina, egy másik pedig fejlesztés alatt áll az USA-ban. (hu)
- A lovak fertőző kevésvérűsége (Equine Infectious An(a)emia, EIA) az (ló, szamár, öszvér) fertőző betegsége. Retrovírus okozza, azon belül is egy lentivírus, ahogy az emberi AIDS-et is – ezért a sajtó időnként „ló-AIDS” névvel illeti. Elsősorban fertőzőtt vér, de nyál, és más testváladékok útján is terjedhet; jellemzően böglyök, , kullancsok csípése által; a hordozóban legfeljebb 4 órán keresztül marad életben. Fedeztetés, állatorvosi beavatkozások, pl. tömeges oltások során újrahasznosított fecskendők vagy a zabla is terjeszthetik, és a placentán át a is megfertőzheti vele a csikót. A fertőzés veszélye a tünetekkel járó betegségnél a legnagyobb, amikor a vérben a vírusok szintje a legmagasabb. A vírus Amerikában, Európa egyes részeiben, a Közel- és Távol-Keleten, Oroszországban, Dél-Afrikában endemikus. Magyarországon 1965 óta, hivatalosan 1996 óta nem, vagy csak szórványosan fordul elő, 2010 és 2015 között minden évben találtak pár fertőzött állatot. Az EIA bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, a bejelentés után a fertőző kevésvérűséggel fertőzött lovak állami kártalanítás mellett levágásra kerülnek. A szigorú magyarországi szabályozás a mozgó, más állományokkal érintkező lovak (sport- és versenylovak) évenkénti, az összes ló háromévenkénti szerológiai vizsgálatát írja elő. A kimutatás agargél-immundiffúziós próbával történik. Bár Magyarország eddig vírusmentesnek számított, a szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, és a fertőzött állomány levágását nem hajtják végre következetesen; a romániai, veszélyeztetettebb területekre szervezett, egyre gyakoribb magánlovastúrák fokozzák a magyarországi előfordulás veszélyét.Emiatt az Európai Bizottság korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. Létezik egy kínai fejlesztésű, ott 1983 óta széles körben használt, gyengített kórokozókat tartalmazó vakcina, egy másik pedig fejlesztés alatt áll az USA-ban. (hu)
|
