Property Value
dbo:abstract
  • Ludwig von Erlichshausen (Satteldorf ? 1410 k. – Königsberg 1467. április 4.) a teuton lovagrend 31. nagymestere 1450-től 1467-ig.Svábföldi nemesi családból származott, talán Satteldorfból. nagymester alatt szolgált Poroszországban, majd , valamint Thorn (Toruń) komtura volt 1442-47-ben, ezután 1446-tól 1450-ig Mewéé (Gniew). Elődje a nagybátyja, volt, akinek 1449-ben bekövetkezett halála után 1450-ben választották nagymesterré. Nagyon nehéz feladat elé nézett. A Német Lovagrend már évtizedek óta vereségei súlyos terhét nyögte, s teljes csődközelben volt. Reformkísérletei kudarcba fulladtak, s ráadásul 1440-ben megkötötték az ún. Porosz Szövetséget uralmának megszüntetésére. Erlichshausen minden igyekezetével azon volt, hogy megőrizze a Német lovagrend államát. Különösen nagy veszélyt délről jelentett számára a terjeszkedő Lengyelország, amely vissza akarta szerezni az 1309-ben elhódított Pomerellent, mely kijárat volt a Balti-tenger felé. 1453-ban követelte a Szövetség feloszlatását, ami fegyveres lázadáshoz vezetett, egy évvel később ezt a lengyel király hadüzenete követte. A lovagrend nagyszámú zsoldossereget állított ki, élére helyezte.A Szövetség a kezdeti fiaskó ellenére kitartott IV. Kázmér lengyel király mellett, pénzösszegeket folyósított a háború folytatásához, míg a lovagrend pénzügyi válságba került. Zsoldosai fizetésére a nagymester várakat, földeket, városokat, sőt már egész országrészeket kellett, hogy elzálogosítson, mely zálogokat a zsoldosvezérek eladtak, legtöbb esetben a lengyeleknek. Ugyan Dánia volt az egyetlen ami segítséget ígért, de hajóit Bornholmnál a pomerán hajók megállították. 1457-ben már Máriavárt is át kellett adnia, amit nem sokkal később a lengyel sereg be is vett. Erlichshausen áttette a rendi székhelyt Königsbergbe, de a zsoldosok adásvételei nyomán sokszor harc nélkül cseréltek gazdát egyes területek. A háború végére az ország legnagyobb részt már lengyel kézben volt, s Erlichshausen 1466. október 10-én aláírta a toruńi békét, amiben lemondott Kelet-Pomerániáról, a történeti Poroszország középső és nyugati részéről, az és a püspökségről, rengeteg városról, várról és uradalomról egyetembe. Emellé hűbéri kötelezettséget vállalt a maradék kelet-porosz területen. Lemondott az önálló külpolitikáról és egyéb kiváltságairól (pl. gabonaszállítás). Kevesebb mint hat hónappal a béke aláírása után 57 éves korában meghalt. (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen (Satteldorf ? 1410 k. – Königsberg 1467. április 4.) a teuton lovagrend 31. nagymestere 1450-től 1467-ig.Svábföldi nemesi családból származott, talán Satteldorfból. nagymester alatt szolgált Poroszországban, majd , valamint Thorn (Toruń) komtura volt 1442-47-ben, ezután 1446-tól 1450-ig Mewéé (Gniew). Elődje a nagybátyja, volt, akinek 1449-ben bekövetkezett halála után 1450-ben választották nagymesterré. Nagyon nehéz feladat elé nézett. A Német Lovagrend már évtizedek óta vereségei súlyos terhét nyögte, s teljes csődközelben volt. Reformkísérletei kudarcba fulladtak, s ráadásul 1440-ben megkötötték az ún. Porosz Szövetséget uralmának megszüntetésére. Erlichshausen minden igyekezetével azon volt, hogy megőrizze a Német lovagrend államát. Különösen nagy veszélyt délről jelentett számára a terjeszkedő Lengyelország, amely vissza akarta szerezni az 1309-ben elhódított Pomerellent, mely kijárat volt a Balti-tenger felé. 1453-ban követelte a Szövetség feloszlatását, ami fegyveres lázadáshoz vezetett, egy évvel később ezt a lengyel király hadüzenete követte. A lovagrend nagyszámú zsoldossereget állított ki, élére helyezte.A Szövetség a kezdeti fiaskó ellenére kitartott IV. Kázmér lengyel király mellett, pénzösszegeket folyósított a háború folytatásához, míg a lovagrend pénzügyi válságba került. Zsoldosai fizetésére a nagymester várakat, földeket, városokat, sőt már egész országrészeket kellett, hogy elzálogosítson, mely zálogokat a zsoldosvezérek eladtak, legtöbb esetben a lengyeleknek. Ugyan Dánia volt az egyetlen ami segítséget ígért, de hajóit Bornholmnál a pomerán hajók megállították. 1457-ben már Máriavárt is át kellett adnia, amit nem sokkal később a lengyel sereg be is vett. Erlichshausen áttette a rendi székhelyt Königsbergbe, de a zsoldosok adásvételei nyomán sokszor harc nélkül cseréltek gazdát egyes területek. A háború végére az ország legnagyobb részt már lengyel kézben volt, s Erlichshausen 1466. október 10-én aláírta a toruńi békét, amiben lemondott Kelet-Pomerániáról, a történeti Poroszország középső és nyugati részéről, az és a püspökségről, rengeteg városról, várról és uradalomról egyetembe. Emellé hűbéri kötelezettséget vállalt a maradék kelet-porosz területen. Lemondott az önálló külpolitikáról és egyéb kiváltságairól (pl. gabonaszállítás). Kevesebb mint hat hónappal a béke aláírása után 57 éves korában meghalt. (hu)
dbo:predecessor
dbo:state
dbo:successor
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 196801 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4152 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21921243 (xsd:integer)
prop-hu:előd
prop-hu:kép
  • Ludwig von Erlichshausen.jpg (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Az 1859-ből való fametszet egy részlete, amikor a nagymester átadja a rend székhelyét Marienburgot a zsoldosvezéreknek, mert nem tudja őket pénzzel fizetni. (hu)
  • Az 1859-ből való fametszet egy részlete, amikor a nagymester átadja a rend székhelyét Marienburgot a zsoldosvezéreknek, mert nem tudja őket pénzzel fizetni. (hu)
prop-hu:megnevezés
  • nagymestere (hu)
  • nagymestere (hu)
prop-hu:név
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
prop-hu:uralkodásKezdete
  • 1450 (xsd:integer)
prop-hu:uralkodásVége
  • 1467 (xsd:integer)
prop-hu:utód
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:állam
  • Német Lovagrend (hu)
  • Német Lovagrend (hu)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • nagymestere (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
  • nagymestere (hu)
  • Ludwig von Erlichshausen (hu)
is dbo:commander of
is foaf:primaryTopic of