| dbo:abstract
|
- Báró Ludwig von Welden (németül Franz Ludwig Freiherr von Welden) (Laupheim, Württemberg, 1780. június 16. – Graz, 1853. augusztus 7.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), utásztiszt, szállásmester, aki szabadidejében botanikával is komolyan foglalkozott. A Katonai Országleíró Iroda igazgatója, 1848 és 1851 között Bécs polgári és katonai kormányzója, a 20. gyalogezred tulajdonosa. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot leverő, kiemelkedő osztrák tábornok, 1849. április 12. és május 30. között az Itálián kívüli császári seregek főparancsnoka. Jelentős szerepet játszott az orosz intervenciós seregek Magyarországra történő behívásában. A hadsereghez kapcsolódó újításokat is végzett, főleg az utászi és szállásmesteri területet érintően. Számos kitüntetést érdemelt ki, így a Katonai Mária Terézia-rend tagja, a Lipót-rend lovagja, a Katonai Konstantin, a Szent Móric és a Lázár-rend tiszti keresztjének birtokosa volt. Művelt, több nyelvet beszélő osztrák császári tisztként a hadsereg meghatározó személyisége volt 1801-től 1851-ig. Kiválóan beszélt anyanyelvén kívül angolul, olaszul és latinul, de kisebb segítséggel értette a magyart is. Mint szenvedélyes botanikus, az első években, amikor Zárában tartózkodott tanulmányozta majdnem egész Dalmácia (horvátországi régió) és Montenegró növényrendszertanát. Felfedezett néhány új növényfajt is, és sokat írt német folyóiratoknak botanikai kutatásairól, valamint a parkokról, az angol tájképi kertekről. Nevéhez köthető a gráci Schlossberg parkjának létrehozása. (hu)
- Báró Ludwig von Welden (németül Franz Ludwig Freiherr von Welden) (Laupheim, Württemberg, 1780. június 16. – Graz, 1853. augusztus 7.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), utásztiszt, szállásmester, aki szabadidejében botanikával is komolyan foglalkozott. A Katonai Országleíró Iroda igazgatója, 1848 és 1851 között Bécs polgári és katonai kormányzója, a 20. gyalogezred tulajdonosa. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot leverő, kiemelkedő osztrák tábornok, 1849. április 12. és május 30. között az Itálián kívüli császári seregek főparancsnoka. Jelentős szerepet játszott az orosz intervenciós seregek Magyarországra történő behívásában. A hadsereghez kapcsolódó újításokat is végzett, főleg az utászi és szállásmesteri területet érintően. Számos kitüntetést érdemelt ki, így a Katonai Mária Terézia-rend tagja, a Lipót-rend lovagja, a Katonai Konstantin, a Szent Móric és a Lázár-rend tiszti keresztjének birtokosa volt. Művelt, több nyelvet beszélő osztrák császári tisztként a hadsereg meghatározó személyisége volt 1801-től 1851-ig. Kiválóan beszélt anyanyelvén kívül angolul, olaszul és latinul, de kisebb segítséggel értette a magyart is. Mint szenvedélyes botanikus, az első években, amikor Zárában tartózkodott tanulmányozta majdnem egész Dalmácia (horvátországi régió) és Montenegró növényrendszertanát. Felfedezett néhány új növényfajt is, és sokat írt német folyóiratoknak botanikai kutatásairól, valamint a parkokról, az angol tájképi kertekről. Nevéhez köthető a gráci Schlossberg parkjának létrehozása. (hu)
|
