| dbo:abstract
|
- A Luna-Glob (Луна-Глоб, oroszul Hold-gömb) tervezett orosz űrszonda-program, melynek célja a Föld és a Hold keletkezésének kutatása. A terv először 1997-ben merült föl, azóta megvalósítását, elsősorban anyagi okok miatt, többször elhalasztották, de legalább kétszer előre is hozták. Jelenleg az első űrszonda, a legvalószínűbb indítási dátuma 2019, az űrbázis a 2020-as évekre lenne teljesen működőképes. A program jelenleg tervezett részei:
* : űrszonda, az orbitális egység (Luna-Glob–2) a Hold körül keringene, a leszállóegység (Luna-Glob–1) a Hold felszínén sima leszállást hajtana végre.
* : indiai orbiter (Csandrajáan–2) és egy orosz leszállóegység és holdjáró párosa, utóbbiak a déli pólus környékén szállnának le
* : űrszondapáros, az első leszállóegység egy 400 kilogrammos holdjárót, a később indítandó második szonda pedig a gyűjtött mintát a Földre visszahozó leszállóegységet visz magával
* : automatikus , a 2020-as években. (hu)
- A Luna-Glob (Луна-Глоб, oroszul Hold-gömb) tervezett orosz űrszonda-program, melynek célja a Föld és a Hold keletkezésének kutatása. A terv először 1997-ben merült föl, azóta megvalósítását, elsősorban anyagi okok miatt, többször elhalasztották, de legalább kétszer előre is hozták. Jelenleg az első űrszonda, a legvalószínűbb indítási dátuma 2019, az űrbázis a 2020-as évekre lenne teljesen működőképes. A program jelenleg tervezett részei:
* : űrszonda, az orbitális egység (Luna-Glob–2) a Hold körül keringene, a leszállóegység (Luna-Glob–1) a Hold felszínén sima leszállást hajtana végre.
* : indiai orbiter (Csandrajáan–2) és egy orosz leszállóegység és holdjáró párosa, utóbbiak a déli pólus környékén szállnának le
* : űrszondapáros, az első leszállóegység egy 400 kilogrammos holdjárót, a később indítandó második szonda pedig a gyűjtött mintát a Földre visszahozó leszállóegységet visz magával
* : automatikus , a 2020-as években. (hu)
|
