| dbo:abstract
|
- A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, amikor a vulkáni tevékenység során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakoriak. A történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés 1783-ban az izlandi kitörése volt: a vulkánból több, mint 14 km³ bazalt ömlött ki, és mintegy 40 km-re jutott el. A földtörténet során ennél jóval nagyobb kitörések is voltak: a elnevezett, középső miocén bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. Az így képződött lávamezőket nevezik; ilyenek például a Dekkán-fennsík (a kréta-paleocén határon képződött), az Etióp-magasföld (a tercierben keletkezett) és Közép-Szibéria (kora mezozoós) bazaltjai stb. A központi kitörések ( kifolyó) lávafolyásai jóval kisebbek. Az Etna például 1535 óta kevesebb, mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése sem volt több a 0,5 km³-nél. A lávafolyások méretét (térfogatát, vastagságát) és sebességét számos tényező befolyásolja.
* az effúziós ráta (a láva utánpótlásának, illetve kiáramlásának intenzitása)
* a magma (láva) fizikai tulajdonságai (nyomása, sűrűsége, viszkozitása, vegyi összetétele). (hu)
- A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, amikor a vulkáni tevékenység során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakoriak. A történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés 1783-ban az izlandi kitörése volt: a vulkánból több, mint 14 km³ bazalt ömlött ki, és mintegy 40 km-re jutott el. A földtörténet során ennél jóval nagyobb kitörések is voltak: a elnevezett, középső miocén bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. Az így képződött lávamezőket nevezik; ilyenek például a Dekkán-fennsík (a kréta-paleocén határon képződött), az Etióp-magasföld (a tercierben keletkezett) és Közép-Szibéria (kora mezozoós) bazaltjai stb. A központi kitörések ( kifolyó) lávafolyásai jóval kisebbek. Az Etna például 1535 óta kevesebb, mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése sem volt több a 0,5 km³-nél. A lávafolyások méretét (térfogatát, vastagságát) és sebességét számos tényező befolyásolja.
* az effúziós ráta (a láva utánpótlásának, illetve kiáramlásának intenzitása)
* a magma (láva) fizikai tulajdonságai (nyomása, sűrűsége, viszkozitása, vegyi összetétele). (hu)
|
