| dbo:abstract
|
- Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán másodjára tört ki 2010. április 14-én, és nagy mennyiségű vulkáni hamut juttatott a légtérbe Európa északi része felett. Mivel a kilövellt vulkáni hamu képes a repülőgépek hajtóműveinek eltömítésére vagy megrongálására, Európa-szerte légtérzárat rendeltek el, amely a második világháború óta a legnagyobb leállást jelentette az európai légi közlekedésben. Több millió utas rekedt a reptereken, nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is, ahol nem engedélyezték az Európába tartó járatok felszállását. Az Eyjafjallajökull kitörése után 2010. április 15. és 23. között rendelték el az első légtérzárat Európában. Április 23-a után a hamufelhő mozgásának megfelelően csak időszakosan és csak bizonyos országokban rendeltek el korlátozásokat vagy légtérzárat. Írország, Észak-Írország és Skócia felett május 4-5-én is légtérzárat kellett elrendelni, míg Spanyolország, Portugália, Olaszország északi része, Ausztria és Németország déli része felett május 9-én lépett ismét életbe a légtérzár. Május 16-án lezárták Írország és az Egyesült Királyság feletti légteret, de május 17-én ismét megnyitották. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) becslése szerint átlagosan naponta 130 millió angol font (148 millió euro, átszámítva 39,1 milliárd forint) volt a légitársaságok vesztesége a légtérzár minden egyes napján, míg az összes veszteség az IATA becslése szerint elérte az 1,7 milliárd amerikai dollárt (1,1 milliárd font, 1,3 milliárd euró). Ezen felül a repülőterek vesztesége (elmaradt utasforgalom és üzemelési díjak miatt) elérte a 80 millió fontot. A légtérzár hat napja alatt összesen 95 000 kereskedelmi légijáratot kellett törölni, bár további becslések 107 000-re tették a törölt járatok számát. Ez a világ kereskedelmi légiforgalma mintegy 48%-ának kiesését jelentette, és összesen 10 millió légiutast érintett. (hu)
- Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán másodjára tört ki 2010. április 14-én, és nagy mennyiségű vulkáni hamut juttatott a légtérbe Európa északi része felett. Mivel a kilövellt vulkáni hamu képes a repülőgépek hajtóműveinek eltömítésére vagy megrongálására, Európa-szerte légtérzárat rendeltek el, amely a második világháború óta a legnagyobb leállást jelentette az európai légi közlekedésben. Több millió utas rekedt a reptereken, nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is, ahol nem engedélyezték az Európába tartó járatok felszállását. Az Eyjafjallajökull kitörése után 2010. április 15. és 23. között rendelték el az első légtérzárat Európában. Április 23-a után a hamufelhő mozgásának megfelelően csak időszakosan és csak bizonyos országokban rendeltek el korlátozásokat vagy légtérzárat. Írország, Észak-Írország és Skócia felett május 4-5-én is légtérzárat kellett elrendelni, míg Spanyolország, Portugália, Olaszország északi része, Ausztria és Németország déli része felett május 9-én lépett ismét életbe a légtérzár. Május 16-án lezárták Írország és az Egyesült Királyság feletti légteret, de május 17-én ismét megnyitották. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) becslése szerint átlagosan naponta 130 millió angol font (148 millió euro, átszámítva 39,1 milliárd forint) volt a légitársaságok vesztesége a légtérzár minden egyes napján, míg az összes veszteség az IATA becslése szerint elérte az 1,7 milliárd amerikai dollárt (1,1 milliárd font, 1,3 milliárd euró). Ezen felül a repülőterek vesztesége (elmaradt utasforgalom és üzemelési díjak miatt) elérte a 80 millió fontot. A légtérzár hat napja alatt összesen 95 000 kereskedelmi légijáratot kellett törölni, bár további becslések 107 000-re tették a törölt járatok számát. Ez a világ kereskedelmi légiforgalma mintegy 48%-ának kiesését jelentette, és összesen 10 millió légiutast érintett. (hu)
|
