| dbo:abstract
|
- Létai Sándor (Élesd, 1885. október 19. – Budapest, 1942. április 27.) építészmérnök. Egyike volt a három Létai fivérnek, akik nagy szerepet játszottak a magyar aviatika történetében. A másik két testvér: Létai András (arany, gyémánt és vas diplomás építészmérnök, Felső Építőipari iskola tanára, a magyar építőipar kiváló dolgozója) és Létai Lajos (építészmérnök). A három fivér elkészítette az első teljesen magyar gyártmányú, működőképes repülőgépet, mellyel 1914. július 28-án (a napon melyen az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának) repülő időtartam versenyen kétszeres első díjban részesült. Ezen a versenyen osztrák és magyar gyártású gépek mérték össze technikai erejüket. A három fivér úgy került kapcsolatba a repüléssel, hogy Sándor és András ott voltak abban a tömegben, amelyik a budapesti Keleti pályaudvar melletti lovasegylet terén csodálhatta meg, az országban elsőként Blériot repülőgépét és ezzel a repülés fennköltségét. A Blériot féle repülőbemutató sikerének hatására, a főváros megrendezett egy nemzetközi repülőbemutatót, a Kőbányai Katonai Gyakorlótéren. Az érkező gépek befogadására hangárok épültek, melyek a bemutató után üresen maradtak. Ezeket később odaadták használatba a hazai repülés rajongóinak, hogy repülőgépeket építhessenek. A három Létai testvér is kapott egy hangárt, ahol mindjárt neki is láttak az építésnek. Először háromszögtestű géppel próbálkoztak, de ez nem vált be, így maradtak a négyszögtestű mellett. A gépek nagy nehézségek között, de sikeresen elkészültek, a motor beszerzése viszont mindenkinek rendkívül nagy gondot okozott. A szerencse folytán, kapcsolat létezett a Létai és a Dedics testvérek között, kiknek motor javító és építő cége volt. Először egy kéthengeres motort kaptak, de ez gyöngének bizonyult, majd elkészült a géphez egy forgóhengeres úgynevezett Gnome féle motor, amely a légcsavart lánccal hajtotta. Ez is gyengének bizonyult, mert a légycsavar forgása erejének nagy részét elvesztette, a légellenállás folytán. Végül Dedics Kálmán szerkesztett egy héthengeres csillagmotort, mely bevált. A repülőgép szerkezete, műszaki szerkesztés nélkül, pusztán a Blériot féle gép, valamint az 1910-es Budapesti Nemzetközi Verseny gépeinek alapos tanulmányozása után készült. (hu)
- Létai Sándor (Élesd, 1885. október 19. – Budapest, 1942. április 27.) építészmérnök. Egyike volt a három Létai fivérnek, akik nagy szerepet játszottak a magyar aviatika történetében. A másik két testvér: Létai András (arany, gyémánt és vas diplomás építészmérnök, Felső Építőipari iskola tanára, a magyar építőipar kiváló dolgozója) és Létai Lajos (építészmérnök). A három fivér elkészítette az első teljesen magyar gyártmányú, működőképes repülőgépet, mellyel 1914. július 28-án (a napon melyen az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának) repülő időtartam versenyen kétszeres első díjban részesült. Ezen a versenyen osztrák és magyar gyártású gépek mérték össze technikai erejüket. A három fivér úgy került kapcsolatba a repüléssel, hogy Sándor és András ott voltak abban a tömegben, amelyik a budapesti Keleti pályaudvar melletti lovasegylet terén csodálhatta meg, az országban elsőként Blériot repülőgépét és ezzel a repülés fennköltségét. A Blériot féle repülőbemutató sikerének hatására, a főváros megrendezett egy nemzetközi repülőbemutatót, a Kőbányai Katonai Gyakorlótéren. Az érkező gépek befogadására hangárok épültek, melyek a bemutató után üresen maradtak. Ezeket később odaadták használatba a hazai repülés rajongóinak, hogy repülőgépeket építhessenek. A három Létai testvér is kapott egy hangárt, ahol mindjárt neki is láttak az építésnek. Először háromszögtestű géppel próbálkoztak, de ez nem vált be, így maradtak a négyszögtestű mellett. A gépek nagy nehézségek között, de sikeresen elkészültek, a motor beszerzése viszont mindenkinek rendkívül nagy gondot okozott. A szerencse folytán, kapcsolat létezett a Létai és a Dedics testvérek között, kiknek motor javító és építő cége volt. Először egy kéthengeres motort kaptak, de ez gyöngének bizonyult, majd elkészült a géphez egy forgóhengeres úgynevezett Gnome féle motor, amely a légcsavart lánccal hajtotta. Ez is gyengének bizonyult, mert a légycsavar forgása erejének nagy részét elvesztette, a légellenállás folytán. Végül Dedics Kálmán szerkesztett egy héthengeres csillagmotort, mely bevált. A repülőgép szerkezete, műszaki szerkesztés nélkül, pusztán a Blériot féle gép, valamint az 1910-es Budapesti Nemzetközi Verseny gépeinek alapos tanulmányozása után készült. (hu)
|
