| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus). A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a harmadidőszakban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a lófélék, a tapír és az orrszarvúak. Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a botaji kultúrában kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak. A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A kereszténység felvétele után ez jelképessé vált. A kelták szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt. A középkorban átvett kínai találmány, a járom az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta. A legtöbb ismert fajta tenyésztése legkorábban a 16. századra megy vissza. Kevés fajta öregebb ennél, ilyen például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első írott törzskönyvek karthauzi szerzetesektől származnak Dél-Spanyolországból. A történelem során a ló inkább munka- és fegyvertárs volt, mint táplálék. Különböző célokra különböző fajtákat tenyésztettek ki, amelyek vérmérsékletük szerint több típusba tartoznak. Lehetnek hidegvérűek, melegvérűek, nemesvérűek, pónilovak. Használták és ma is használják őket munkához, harchoz, sporthoz és szabadidős tevékenységekhez. Sok helyen a lovak munkáját gépek vették át, de vannak olyan körülmények, ahol a ló még mindig jobban megfelel a célnak, mint egy gép, ezért ott lovakkal dolgoznak. A lovaglás mind fizikai, mind mentális, mind lelki állapotunkra gyógyító hatással bír. A legrégibb ismert lóábrázolások 30 ezer évesek, a dél-franciaországi Chauvet-barlangban találhatók Vallon-Pont-d’Arc közelében. A lovasnépek számos ábrázoláson örökítették meg lovaikat. Megtalálhatjuk őket ősi hun–szkíta királysírokban, Kínában, vagy Oroszországban. Kiemelkedő helyet foglaltak el különböző népek vallásaiban, mind hátasként, mind kocsihúzóként, mind önmaguk jogán. (hu)
- A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus). A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a harmadidőszakban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a lófélék, a tapír és az orrszarvúak. Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a botaji kultúrában kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak. A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A kereszténység felvétele után ez jelképessé vált. A kelták szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt. A középkorban átvett kínai találmány, a járom az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta. A legtöbb ismert fajta tenyésztése legkorábban a 16. századra megy vissza. Kevés fajta öregebb ennél, ilyen például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első írott törzskönyvek karthauzi szerzetesektől származnak Dél-Spanyolországból. A történelem során a ló inkább munka- és fegyvertárs volt, mint táplálék. Különböző célokra különböző fajtákat tenyésztettek ki, amelyek vérmérsékletük szerint több típusba tartoznak. Lehetnek hidegvérűek, melegvérűek, nemesvérűek, pónilovak. Használták és ma is használják őket munkához, harchoz, sporthoz és szabadidős tevékenységekhez. Sok helyen a lovak munkáját gépek vették át, de vannak olyan körülmények, ahol a ló még mindig jobban megfelel a célnak, mint egy gép, ezért ott lovakkal dolgoznak. A lovaglás mind fizikai, mind mentális, mind lelki állapotunkra gyógyító hatással bír. A legrégibb ismert lóábrázolások 30 ezer évesek, a dél-franciaországi Chauvet-barlangban találhatók Vallon-Pont-d’Arc közelében. A lovasnépek számos ábrázoláson örökítették meg lovaikat. Megtalálhatjuk őket ősi hun–szkíta királysírokban, Kínában, vagy Oroszországban. Kiemelkedő helyet foglaltak el különböző népek vallásaiban, mind hátasként, mind kocsihúzóként, mind önmaguk jogán. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 193352 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
| |
| prop-hu:aut
|
- Johannes Erich Flade (hu)
- Johannes Erich Flade (hu)
|
| prop-hu:author
|
- dbpedia-hu:Kerényi_Károly
- Milner (hu)
- Benke József (hu)
- Nagy György (hu)
- Wall (hu)
- Desmond Morris (hu)
- Anthony, David W.;Brown, Dorcas R. (hu)
- Belknap, Maria (hu)
- Bongianni, Maurizio (hu)
- Bonifác pápa (hu)
- Békési József (hu)
- C.M. Wade et al (hu)
- David M. Knipe (hu)
- Dohner, Janet Vorwald (hu)
- Ensminger, M. E. (hu)
- Farkas Zsuzsa (hu)
- Fran Lynghaug (hu)
- Giffin, James M., Tom Gore (hu)
- Gregorii papae (hu)
- Harris, Susan E. (hu)
- Heidrun Werner (hu)
- Hirschberg (hu)
- J.D. Feist, D.R. McCullough (hu)
- John Dowson (hu)
- Josee Novotni Ford. Horváth Ildikó. (hu)
- Jutta Jain-Neubauer (hu)
- K. Krueger, J. Heinze (hu)
- Kádár Zoltán, Tóth Anna (hu)
- Larry J. Zimmerman (hu)
- Lóska János (hu)
- M.A. Pacheco, E.A. Herrera (hu)
- Mihók Sándor, Pataki Balázs (hu)
- Miller, Robert M. (hu)
- Neumann, Kerstin (hu)
- Rick Parker (hu)
- Sponenberg, D. Phillip (hu)
- Thomas Jansen et al (hu)
- Whitaker, Julie (hu)
- Whitelaw, Ian (hu)
- Xenophón (hu)
- Price, Steven D.; Spector, David L..; Gail Rentsch; Burn, Barbara B. (hu)
|
| prop-hu:autor
|
- Michael Schäfer (hu)
- Michael Schäfer (hu)
|
| prop-hu:binomial
|
- Equus caballus (hu)
- Equus caballus (hu)
|
| prop-hu:binomialAuthority
| |
| prop-hu:chapter
|
- The Proliferation of Horse Breeds (hu)
- The Proliferation of Horse Breeds (hu)
|
| prop-hu:classis
| |
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:edi
| |
| prop-hu:edition
|
- 1993 (xsd:integer)
- Revised (hu)
- Second (hu)
- Sixth (hu)
|
| prop-hu:familia
| |
| prop-hu:first
| |
| prop-hu:genus
| |
| prop-hu:image
|
- LaMirage body07.jpg (hu)
- LaMirage body07.jpg (hu)
|
| prop-hu:infraclassis
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 9630755033 (xsd:decimal)
- 9632942261 (xsd:decimal)
- 9634260020 (xsd:decimal)
- 9638354100 (xsd:decimal)
- isbn=963-547-932-8 (hu)
|
| prop-hu:last
| |
| prop-hu:loc
|
- Hohenwarsleben (hu)
- Hohenwarsleben (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Köln (hu)
- München (hu)
- New York (hu)
- Stuttgart (hu)
- Typotex (hu)
- Edison, NJ (hu)
- Boulder, CO (hu)
- Topeka, KS (hu)
- Danville, IN (hu)
- Neenah, WI (hu)
- North Pomfret, VT (hu)
- Rupa, Kalkutta (hu)
- Budapest (hu)
- Köln (hu)
- München (hu)
- New York (hu)
- Stuttgart (hu)
- Typotex (hu)
- Edison, NJ (hu)
- Boulder, CO (hu)
- Topeka, KS (hu)
- Danville, IN (hu)
- Neenah, WI (hu)
- North Pomfret, VT (hu)
- Rupa, Kalkutta (hu)
|
| prop-hu:name
| |
| prop-hu:oclc
|
- 21977751 (xsd:integer)
- 25873158 (xsd:integer)
- 36179575 (xsd:integer)
- 37245445 (xsd:integer)
- 244110821 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ordo
| |
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:publisher
|
- Európa Könyvkiadó (hu)
- Typotex (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Yale University Press (hu)
- Alexandra Kiadó (hu)
- Gold Book (hu)
- St. Martin's Press (hu)
- DTV (hu)
- Fireside (hu)
- Ventus Libro Kiadó (hu)
- Howell Book House (hu)
- Du-Mont Dokumente (hu)
- Interstate Publishers (hu)
- Konrad Theiss Verlag, Stuttgart (hu)
- Kosmos (hu)
- MBI Publishing Company, (hu)
- Mezőgazda Kft (hu)
- Roberts Rinehart Publishers (hu)
- Russell Meerdink Company Ltd (hu)
- SubRosa Kiadó (hu)
- Tessloff és Babilon (hu)
- Trafalgar Square Publishing (hu)
- Wellfleet Press (hu)
- ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK (hu)
- Európa Könyvkiadó (hu)
- Typotex (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Yale University Press (hu)
- Alexandra Kiadó (hu)
- Gold Book (hu)
- St. Martin's Press (hu)
- DTV (hu)
- Fireside (hu)
- Ventus Libro Kiadó (hu)
- Howell Book House (hu)
- Du-Mont Dokumente (hu)
- Interstate Publishers (hu)
- Konrad Theiss Verlag, Stuttgart (hu)
- Kosmos (hu)
- MBI Publishing Company, (hu)
- Mezőgazda Kft (hu)
- Roberts Rinehart Publishers (hu)
- Russell Meerdink Company Ltd (hu)
- SubRosa Kiadó (hu)
- Tessloff és Babilon (hu)
- Trafalgar Square Publishing (hu)
- Wellfleet Press (hu)
- ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Westarp-Wiss. (hu)
- Westarp-Wiss. (hu)
|
| prop-hu:ref
|
- Milner (hu)
- Miller (hu)
- Harris (hu)
- Whitaker (hu)
- National Geographic (hu)
- Price (hu)
- Élet és Tudomány (hu)
- Benke József (hu)
- Nagy György (hu)
- Wall (hu)
- Desmond Morris (hu)
- Anthony, David W.;Brown, Dorcas R. (hu)
- Belknap, Maria (hu)
- Biblia, Mózes III. könyve, 11. (hu)
- Bongianni (hu)
- Bonifatii epistula 28 (hu)
- Békési József (hu)
- C.M. Wade et al (hu)
- David M. Knipe (hu)
- Dohner, Janet Vorwald (hu)
- Ensminger (hu)
- Fran Lynghaug (hu)
- Giffin, James M., Tom Gore (hu)
- Gregorii papae (hu)
- Heidrun Werner (hu)
- Hirschberg (hu)
- J.D. Feist, D.R. McCullough (hu)
- John Dowson (hu)
- Josee Novotni (hu)
- Jutta Jain-Neubauer (hu)
- K. Krueger, J. Heinze (hu)
- Kerényi Károly (hu)
- Kádár Zoltán, Tóth Anna (hu)
- Larry J. Zimmerman (hu)
- Lovak - Mi micsoda 37. (hu)
- Lóska János (hu)
- M.A. Pacheco, E.A. Herrera (hu)
- McBane (hu)
- Mihók Sándor, Pataki Balázs (hu)
- Rick Parker (hu)
- Sponenberg (hu)
- Thomas Jansen et al (hu)
- Ókori Kína: Nagy civilizációk (hu)
- Milner (hu)
- Miller (hu)
- Harris (hu)
- Whitaker (hu)
- National Geographic (hu)
- Price (hu)
- Élet és Tudomány (hu)
- Benke József (hu)
- Nagy György (hu)
- Wall (hu)
- Desmond Morris (hu)
- Anthony, David W.;Brown, Dorcas R. (hu)
- Belknap, Maria (hu)
- Biblia, Mózes III. könyve, 11. (hu)
- Bongianni (hu)
- Bonifatii epistula 28 (hu)
- Békési József (hu)
- C.M. Wade et al (hu)
- David M. Knipe (hu)
- Dohner, Janet Vorwald (hu)
- Ensminger (hu)
- Fran Lynghaug (hu)
- Giffin, James M., Tom Gore (hu)
- Gregorii papae (hu)
- Heidrun Werner (hu)
- Hirschberg (hu)
- J.D. Feist, D.R. McCullough (hu)
- John Dowson (hu)
- Josee Novotni (hu)
- Jutta Jain-Neubauer (hu)
- K. Krueger, J. Heinze (hu)
- Kerényi Károly (hu)
- Kádár Zoltán, Tóth Anna (hu)
- Larry J. Zimmerman (hu)
- Lovak - Mi micsoda 37. (hu)
- Lóska János (hu)
- M.A. Pacheco, E.A. Herrera (hu)
- McBane (hu)
- Mihók Sándor, Pataki Balázs (hu)
- Rick Parker (hu)
- Sponenberg (hu)
- Thomas Jansen et al (hu)
- Ókori Kína: Nagy civilizációk (hu)
|
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:species
|
- E. caballus (hu)
- E. caballus (hu)
|
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subclassis
| |
| prop-hu:subphylum
| |
| prop-hu:superordo
| |
| prop-hu:synonyms
|
- Equus ferus caballus (hu)
- Equus ferus caballus (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Shetlandponys (hu)
- Shetlandponys (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Biblia (hu)
- Lófajták (hu)
- National Geographic (hu)
- Élet és Tudomány (hu)
- Lovak (hu)
- Peri hippikés - A lovaglás művészete az ókori Athénban (hu)
- Social Structure of Feral Horses in the Llanos of Venezuela. in: Journal of Mammalogy, Nr. 78 (hu)
- Vedic Voices: Intimate Narratives of a Living Andhra Tradition (hu)
- Pferd, Esel und Maultier im Mittelalter Streitross, Lasttier, Opfergabe – die Rolle des Pferdes im Mittelalter. Erweiterte und 2013 ergänzte Online Version von: Hirschberg, R. M. : Haustiere im Mittelalter: Das Pferd – Streitross, Lasttier, Opfergabe.'' Karfunkel – Zeitschrift für erlebbare Geschichte (hu)
- Angol közmondások (hu)
- Arab kalifák: A világtörténelem nagy alakjai (hu)
- Az anyatej és kancatej összehasonlítása (hu)
- Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. (hu)
- Első lovas könyvem (hu)
- Epistulae (hu)
- Equine Science, Cengage Learning (hu)
- Equines: Natural History (hu)
- Exerptum de diversis crimibus et remediis eorum (hu)
- Famous Running Horses (hu)
- Handbuch Pferdebeurteilung (hu)
- Horse Gaits, Balance and Movement (hu)
- Horse Owner's Veterinary Handbook (hu)
- Horses Through Time (hu)
- Horsewords: The Equine Dictionary (hu)
- Lovak - Mi micsoda 37. (hu)
- Lovak enciklopédiája (hu)
- Miért csinálja? A ló (hu)
- Simon & Schuster's Guide to Horses and Ponies (hu)
- The Godolphin Arabian (hu)
- The Horse: A Miscellany of Equine Knowledge (hu)
- The Illustrated Encyclopedia of Horse Breeds (hu)
- The Whole Horse Catalog: Revised and Updated (hu)
- Genome Sequence, Comparative Analysis, and Population Genetics of the Domestic Horse. Science (hu)
- Mitochondrial DNA and the origins of the domestic horse. In: ''Proceedings of the National Academy of Sciences (hu)
- Eneolithic horse exploitation in the Eurasian steppes: diet, ritual and riding. In: Antiquity Band 74, Nr. 283 (hu)
- 'Horse sense: social status of horses affects their likelihood of copying other horses’ behavior. In: Animal Cognition'' Nr. 11 (hu)
- TThe origins of horseback riding. In: Antiquity. 65 (hu)
- Behavior patterns and communication in feral horses. In: Animal Cognition Nr. 14 (hu)
- Understanding the Ancient Secrets of the Horse's Mind (hu)
- Kṛṣṇa auf kompositen Reittieren. Einflüsse und regionale Entwicklung von der Zeit Alexanders des Großen bis in die der Bhakti-Bewegung. In: Jakob Ozols, Volker Thewalt: Aus dem Osten des Alexanderreiches. Völker und Kulturen zwischen Orient und Okzident: Iran, Afghanistan, Pakistan, Indien. Festschrift zum 65. Geburtstag von Klaus Fischer. (hu)
- ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK (hu)
- Ókori Kína: Nagy civilizációk (hu)
- Horses and Horsemanship: Animal Agricultural Series (hu)
- Kriege im Mittelalter Schlachten – Taktik – Waffen (hu)
- The Official Horse Breeds Standards Guide: The Complete Guide to the Standards of All North American Equine Breed Associations (hu)
- A classical dictionary of Hindu mythology and religion, geography, history, and literature. (hu)
- Die Mythologie der Griechen. Band 1: Die Götter und Menschheitsgeschichten. (hu)
- Biblia (hu)
- Lófajták (hu)
- National Geographic (hu)
- Élet és Tudomány (hu)
- Lovak (hu)
- Peri hippikés - A lovaglás művészete az ókori Athénban (hu)
- Social Structure of Feral Horses in the Llanos of Venezuela. in: Journal of Mammalogy, Nr. 78 (hu)
- Vedic Voices: Intimate Narratives of a Living Andhra Tradition (hu)
- Pferd, Esel und Maultier im Mittelalter Streitross, Lasttier, Opfergabe – die Rolle des Pferdes im Mittelalter. Erweiterte und 2013 ergänzte Online Version von: Hirschberg, R. M. : Haustiere im Mittelalter: Das Pferd – Streitross, Lasttier, Opfergabe.'' Karfunkel – Zeitschrift für erlebbare Geschichte (hu)
- Angol közmondások (hu)
- Arab kalifák: A világtörténelem nagy alakjai (hu)
- Az anyatej és kancatej összehasonlítása (hu)
- Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. (hu)
- Első lovas könyvem (hu)
- Epistulae (hu)
- Equine Science, Cengage Learning (hu)
- Equines: Natural History (hu)
- Exerptum de diversis crimibus et remediis eorum (hu)
- Famous Running Horses (hu)
- Handbuch Pferdebeurteilung (hu)
- Horse Gaits, Balance and Movement (hu)
- Horse Owner's Veterinary Handbook (hu)
- Horses Through Time (hu)
- Horsewords: The Equine Dictionary (hu)
- Lovak - Mi micsoda 37. (hu)
- Lovak enciklopédiája (hu)
- Miért csinálja? A ló (hu)
- Simon & Schuster's Guide to Horses and Ponies (hu)
- The Godolphin Arabian (hu)
- The Horse: A Miscellany of Equine Knowledge (hu)
- The Illustrated Encyclopedia of Horse Breeds (hu)
- The Whole Horse Catalog: Revised and Updated (hu)
- Genome Sequence, Comparative Analysis, and Population Genetics of the Domestic Horse. Science (hu)
- Mitochondrial DNA and the origins of the domestic horse. In: ''Proceedings of the National Academy of Sciences (hu)
- Eneolithic horse exploitation in the Eurasian steppes: diet, ritual and riding. In: Antiquity Band 74, Nr. 283 (hu)
- 'Horse sense: social status of horses affects their likelihood of copying other horses’ behavior. In: Animal Cognition'' Nr. 11 (hu)
- TThe origins of horseback riding. In: Antiquity. 65 (hu)
- Behavior patterns and communication in feral horses. In: Animal Cognition Nr. 14 (hu)
- Understanding the Ancient Secrets of the Horse's Mind (hu)
- Kṛṣṇa auf kompositen Reittieren. Einflüsse und regionale Entwicklung von der Zeit Alexanders des Großen bis in die der Bhakti-Bewegung. In: Jakob Ozols, Volker Thewalt: Aus dem Osten des Alexanderreiches. Völker und Kulturen zwischen Orient und Okzident: Iran, Afghanistan, Pakistan, Indien. Festschrift zum 65. Geburtstag von Klaus Fischer. (hu)
- ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK (hu)
- Ókori Kína: Nagy civilizációk (hu)
- Horses and Horsemanship: Animal Agricultural Series (hu)
- Kriege im Mittelalter Schlachten – Taktik – Waffen (hu)
- The Official Horse Breeds Standards Guide: The Complete Guide to the Standards of All North American Equine Breed Associations (hu)
- A classical dictionary of Hindu mythology and religion, geography, history, and literature. (hu)
- Die Mythologie der Griechen. Band 1: Die Götter und Menschheitsgeschichten. (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:wikicommonscat
|
- Equus ferus caballus (hu)
- Equus ferus caballus (hu)
|
| prop-hu:wikispecies
|
- Equus caballus (hu)
- Equus caballus (hu)
|
| prop-hu:year
|
- 1870 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
- 2017 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:faj
of | |
| is prop-hu:védőszentje
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
